Eger - hetilap, 1865
1865-01-05 / 1. szám
2 pasztalá, hogy a magával vitt légsúlymérő e hegy csúcsán 3 hüvelykkel mélyebben állott, mint lenn a síkon. Számos ily kisérlet által mindinkább bebizonyult az: hogy a levegő csakugyan nehéz, ruganyos t o st, melynek tömöttsége bármely tetszésszerinti magasságban függ a légnek azon mennyiségétől, mely ezen magasság fölött létezvén, az alatta fekvő légréteget nyomja, úgy hogy tehát az alsó rétegeknek tömötteb- bekne'k kell lenniük a felsőbbeknél. B De a folytatott kisérletekből még más eredmény is folyt, t. i. 1-ször az, hogy ha a légsúlymérővel hegyekre emelkedünk, egyenlő magasságú emelkedésnek nem felel meg a légsulymérő higanyoszlopának egyenlő sülye- dése, hanem különböző; mi épen azt bizonyítja, hogy a levegő nemcsak nehéz, hanem ruganyos is, és minden légréteg csak a fölötte létező rétegek összege által nyoma- tik, tehát csak annak arányában sűrűi. A párisi csillagda pinczéiből indulván , 63 lábnyira kellett emelkedni, hogy a légsúlymérő egy vonallal sülyedjen ; de hogy a légsúlymérő higanyoszlopa 10 vonallal alább szálljon, nem 630, hanem 714 lábnyi magasságra kell emelkednünk. Ha oly magasságra emelkedünk, hogy a higanyoszlop a lég- súlymérőben, melynek magassága a tengerszinen 28 párisi hüvelyket tesz, már csak 14 hüvelykre rúg, akkor már 126 lábnyira kell még emelkednünk, ha azt akarjak, hogy a higanyoszlop még egy vonallal szálljon alább. 2-szor. Tapasztaltatok, hogy a légsúlymérő állása ugyanazon egy helyen is változékony; t. i. hogy u- gyanegy szobában egy év folytában 1—2 hüvelyknyivel fölebb és alább száll, sőt nemcsak egy év, hanem egy nap alatt is egy két vonallal, sőt néha többel is változik a légsulymérő állása, még pedig néha csak lassankint, olykor pedig rögtön és szembetünőleg. Ez utóbbi észrevétel vitte az embereket azon gondolatra, hogy a légsúlymérő az időjárás változásait képes előre kijelölni, de erről ez alkalommal nem szólok, hanem igenis az első észrevételről. Az első észrevétel, t. i. az, hogy a higanyoszlop a légsúlymérőben annál alább száll, mennél magasbra emelkedünk a levegőben, azon igen helyes gondolatra vezeté a tudósokat, hogy a légsúlymérő igen kényelmes magasságmérőül fog szolgálhatni, mi úgy is lön. A légsúlymérővel egyenesen egy meghatározandó magasságra megyünk, ott észleljük a higanyoszlop magasságát, míg ugyanazon időben egy másik észlelő valahol a rónában szintén a légsúlymérő állását följegyzi, és a két légsúlymérő állásának tapasztalt különbségéből határozzuk azután meg, mathematikai képletek segitségével, a két észleleti állomás magassága közti különb' s é g e t. És ez a légsúlymérő véli magasság -mérések egyszerű alapelve; melynek gyakorlati alkalmaztatása azonban nem oly könnyű, minőnek látszik. Mi már például a mathematikai képletet illeti, mely szerint a légsúlymérővel tett észleletekből a magasságok kiszámithatók, nincs szándékom, de helyén sem volna, azt ideírni vagy kifejteni; de hogy az olvasó mégis fogalmat képezhessen magának arról, hogy mily körülményekre kell a képlet felállításában tekintettel lenni, azokat itt röviden megfejtem. Dr. Albert Ferencz. (Vége követk.) Gazdászati visszatekintés a legközelebb múlt három év folyamára. Uj évbe lépett a magyar gazda is, s három éves aggodalmai után, első kérdés, mit magához intéz: vájjon mit hoz reá az uj év? mert ha visszatekint a legközelebb múlt három éves időszakra, épen nem találja gazdálkodását s annak számvitelét rendben. A magyar társadalom szüntelen tartó vajúdása ; a gaz- dászat vitelében régi őstársainak megritkulása, s újakkal, kik azelőtt főleg fogyasztók, vevők s üzérkedők valának, uj hatalmas tényezőkkel, s versenytársakkal! körülvétetésé; az 1849. óta elvállalt, és azóta sokszorosan nagyobbodott adózási rendszer viselése; gazdászati oeconomiájában s háztartásában az igavonó s egyéb jószágféle állományának megfogyása, majd az 1864. év szülte takarmányhiány, majd a keleti vésznek úgyszólván három éves dulása, majd az időnkint beállott különféle fizetéses kötelességek előállása által; s a legközelebb múlt, s kezdetben sok reményre jogosító évnek egy még nem tapasztalt pénzkrisis kíséretében megérkezett szükkebliisége: ezek mind oly körülmények, melyek után s mellett e pillanatban csakis e kérdést intézheti önmagához: vájjon hát a beköszöntő uj év mit hoz reá? Hogy az elmúlt termelő évtől sokat várt a magyar gazda, kétségkiviili dolog; de nagyban lehűtöttereményét mindjárt a búzának s repezének nagybani kifagyása, s annak, ami megmaradt is, az úgynevezett penészbogár általi fölemésztetése. Gabonája ugyan kiállotta a téli fagyot, de nem csekély részben megrontotta azt a májusi fagy, midőn az már hasban volt. S ki hitte azt, hogy még augusztusban iselő- álljon a nem várt vendég? És úgy lön; ekkor már akuko- riczára hozott kövérebb talajú földeken vészt, nem különben szeptember végén ismét a kukoriczára s dohányra, ugyannyira, hogy fiz szekér kukoricza után alig nyerhetett a gazda egy-két szekér selejtes, lónak és marhának való tengerit, sarjudohányról pedig többé szó sem lehetett, sőt a mely anyadohányt a fagy a tőn talált, az teljesen semmivé lett. S mindezekre rákövetkezett a terményeknek potom ára, mely mellett az összevetett számadás után egy árendásra nézve, t. i. ki öt frtos földet haszonbérel, nyiltan kitűnik a hátralékbani maradás. Például haszonbérelt valaki 1200 □ öles két holdnyi földet; belevetett 1863-ik év őszén a két hold földbe egy köböl életet, melynek ára volt akkoron ... 8 írt. két hold föld szántása került neki .....................3 ftba. s két holdnak az ára adóval együtt épen nem drágán véve fel, pl. 5 fiijával..........................10 frt. ö sszesen 21 frt. És két hold föld adott neki 6 köblöt; ez pl. 2 ft40 krjával, 8a szalma értékét 1 ftravéve, 15 ft 40 kr. marad tehát adóssága két holdnál . . . 5 ft 60 kr. Általánosan véve föl pedig a múlt évben minden hold adott két magot; nagyobb részt hármat, kivételesen pedig adott 5—o-ot. Meglehet, hogy némelyek e kimutatástól eltérő véleménynyel vannak; azonban hogy vidékünk, mely különben a bőventermő alföldi rónasághoz tartozik, mennyire szűk marokkal jutalmazta a legszorgalmatosabb gazdát is a múlt évben, kitűnik onnan : hogy például a tisza-fiiredi határ 1600 □ öles 8197 holdnyi földön adott 1862-ik év1
