Eger - hetilap, 1864
1864-12-08 / 49. szám
II. évfolyam. 49. szám Dcczcmbcr 8 án 18C4. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft - kr Félévre . 2 ,, 50 „ Negyedévre . . 1.1 30 „ Egy hónapra . - 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Előfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (803. szám), — a kiadó-hivatal (Szent-János-utcza Violet Otto könyvkereskedése); az érseki lyceumi nyomda irodája, — Jent 8 eh Gottlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bern át könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN P op l an Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Gőzmalom, vagy vízimalom? (Vége.) Mindenekelőtt figyelmeztetnünk kell a t. közönséget arra, miben áll tulajdonképen a kapós buza-becseré- lés lisztért, mert nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni, hogy az illetők e részben nincsenek eléggé tisztában, és olyformán fogják fel a dolgot, mintha a buzameny- nyiségnek megfelelő lisztmennyiség, leszámittatván körülbelül a gyártás vámja, vagy díja, szolgáltatnék ki. Pedig a dolog tetemesen másként áll, és a csere röviden oda megy ki, hogy a malom megveszi az ajánlott búzát a folyó közép, vagy legalsó piaczi áron, de nem ad érte pénzt, hanem e pénzért ad az ő saját (rendesen szép magas) árszabása szerint lisztet. Például bevisz valaki egy köböl 85 fontos búzát; a malom ezt piaczi ár szerint becsüli 4 frtra és átveszi, de nem ad érte pénzt, hanem ad 42 font 1-ső osztályú lisztet, mert az első oszt. lisztnek mázsáját 9 frt 50 krra szabta ő maga, és igy 4 írtért esik 42 font. Tehát 170 font búzáért 42 font finom liszt, — ez a csere értelme. Lássuk már most, egymáshoz viszonyítva, mit ad a vízimalom, és mit a gőzmalom? A vizimalom a beadott búzamennyiségből levon vám fejében 10°/0-et, buza-kopás fejében mintegy 2%-et, a többit visszaadja lisztnemekben, és korpában; tehát például, ha beadok egy köböl 85 fontos búzát, vagyis beadok a vízimalomba 170 font búzát: ebből a molnár vám fejében levon 17 fontot, kopás fejében 3 fontot, összesen 20 fontot, és visszaad nekem 150 fontot, névszerint, egy molnár ajánlati kimutatása szerint, ad : 1-ső osztályú lisztet . . . 50 fontot 2-ik „ » ... . 20 n 3-ik „ r> ... . 30 n 4-ik „ n ... . 10 V fekete lisztet . 15 » korpát . 25 n a mi tesz . 150 rt A gőzmalom pedig, ugyanazon búzát, a piaczi ár szerint beváltja jelenleg 4 frt —4 frt 25 krért, és ezen összegért ad az ő tarifja szerint, megfelelő mennyiségű lisztet, tehát az l-ső osztályú, vagyis 9 frt 50 krosból ad 42 — 44 fontot, a közönségesebbekből aránylag az árhoz képest többet, például aőfrtos lisztből 66 — 70 fontot, és igy tovább, de 150 fontot semmi esetre nem ad, hacsak csupa fekete lisztből, és korpából nem! A gőzmalom-tulajdonos e részben saját jogával él; ő iparos, és jogában áll gyártmányának árát megszabni, valamint viszont a vevőnek szabadságában áll az árt elfogadni, és venni. Ez ellen nem tehetünk kifogást; de hogy azon vevők,kik e ge-scheftet magukra nézve előnyösnek vélik, nagyban csalódnak, a mondottakból világos. Még talán hagyján, midőn jó termés mellett a terménynek se ára, se vevője; de olyankor, midőn — mint a múlt évben— a búzának kész vevője, magas ára van, a kérdéses cserélés a cserélőre nézve felettébb hátrányos; mert a gőzmalom által cserébe adott lisztmennyiség átlagosan véve mintegy 50%-je lévén annak, mit a vizimalom ad, önként kiviláglik, hogy a gazda kétszer annyi búzát fog elfogyasztani a gőzmalom utján, mint ha vizimalomban őröltét, tehát vesztesége bizonyos, és tetemes. Hadd menjen tehát a gőzmalom lisztje a kereskedésbe ; hadd vegyék azt azok, kik arra vannak utalva, hogy élelmi czikkeiket piaczon, és készen szerezzék be; azok pedig, kik termény fölött rendelkeznek, fontolják meg a dolgot, mielőtt határoznának, s ha tanácsomra hallgatnak, küldjék búzájukat vizimalomba. Végre molnáraink azon legyenek, hogy becsületes, igazságos eljárásukkal a közönség bizalmát megérdemeljék; iparkodjanak malmaikat tökéletesíteni; a kezökre bízott terményt tisztán, becsületesen kezelni, és mindenkinek teljes, igaz mértékkel mérni. Ha ezt teszik, bekövetkezendvén elvégre is a rendes időjárás, nem lesz okuk panaszkodni, hogy keresetüket a gőzmalom megcsökkentette; viszont az ő jól intézett versenyük vissza fog hatni a gőzmalom árszabására is, és ezúton is a közönség javára forduland. Mikép szerezzük a kora vénséget? Nincs igyekezőbb, szorgalmasb és tevékenyebb ifjúság hét országban, mint ifjaink nagyrésze mindkét nemben. Hogy meg vannak ezek terhelve mindenféle gondokkal és dolgokkal?! Kis tárcza, nagy tárcza, látcsőtárcza, szivartárcza, irkatárcza, levéltárcza és „pandoraszelencze,“ melyben kés, villa, fűrész, reszelő, olló, fülvájó, fogvájó, köröm vájó, fésű, gyufa, tinta, toll, papiros, viasz, pecsétnyomó, levélbélyeg sat. sat. találtatik; ez mind más-más gondot ád, ezt mind be kell szerezni, és ügyesen kell kezelni. Kell pedig szerezni minden időszakra, minden 5 — 6 fok légmérséki változathoz, különféle öltönyöket, kendőket és pokróczokat. Hát a női kellékek?] Végszámra kell magára öltenie egy hölgynek a gázt, csipkét és illusiót, — kösöntyű, karmantyú, kis papucs, nagy papucs, „parfümé,“ „necessaire,“ és Csokonai szerint még az a sok „hárnádel, stricknádel, ő... pokol-nádel, a melynek nevét ma sem számlálnád el“ ?! Ez mind „nélkülözhetle n.“ — Temérdek gondokkal jár ám ez! Nincs fárasztóbb, mint a folytonos foglalkozás, melyben egy s más, vagy egymás
