Eger - hetilap, 1864
1864-11-10 / 45. szám
365 Színhelyévé tenni; ha látjuk a törekvést, nyilvános helyeken a művészet remekei által az Ízlést nemesbiteni, és áíta- lánosbitani, tisztaság és rend általa társadalmi művelődést előmozdítani; házi körben elegancziát a kényelemmel párosítani, ruházatban a nemes egyszerűséget a művelt rendnél egyaránt közössé tenni : azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy bár az újabb kor számos kinövései a fényűzés terén a nevelés és oktatásnak elég bő anyagot nyújtanak a leküzdésre, de azért még sincs okunk e részben a „régi jó idők“ után visszasovárgani! Vavrik Béla. Eger város főorvosának hivatalos jelentése 1864-dik év harmadik negyedéről. A) Ezen évnek valamint két előbbi, úgy ezen harmadik negyedében sem észleltünk rendes időjárást, ugyanis: julius hava szokottnál hűvösebb, közben forró napokkal s hideg éjekkel, eső ez évnegyednek mindegyik havában tiz-tiz napon, de jobbára elaprózva esett, s a földnek csak fölszine ázott meg, legfölebb 3—4 hüvelyknyire, mig a mélyebb rétegekben inkább növekedő szárazságot lehetett észlelni a kutakban rejlő viz állásáról. Villanyos tünemények átalában ritkák s gyengék, jégesőtől ezen vidék menten maradt, júliusban csak három napon villámlott, az általános meleg e hóban sokkal kevesebb a rendesnél, a mezei munkákat némely napokon téli ruhában kelle végezni. Augusztusnak tiz első napja igen forró, s a hőség tőfokát e hó 10-én érte el, midőn árnyékban délelőtt +26 °R. mutatott a hévmérő, s ugyanezen napnak estéjén — közbejött erős nyugati szél és kevés eső után + 12-ig sü- lyedt, ezután hűs napok következtek 20-ig, miután a hőség újra beállván, öt napig tartott, s e hó utolsó napjaiban a lég már annyira meghűlt, hogy völgyekben, 26-án gyengébb, 30-án erősebb dér látszott. Villanyos tünemények két Ízben gyengén mutatkoztak; a tavaszi fagyok után gyéren maradt gyümölcsfajok a szokottnál jóval későbben értek, s kellő tökéletességre közülök csak kevés jutott. Szeptember első felében, alig egypár napot kivéve, a hőség ismét tetemesen növekedett, s voltak napok, midőn árnyékban+22 — 23°R mutatott; e hó 24-ig még igen meleg volt nappal a lég, mire egy eső következvén, utolsó napjaiban többször kemény dér állott be, mi által a mélyebben fekvő szőlők is szenvedtek. Villanyos tünemények e hóban ötször tűntek fel. Őszi s téli gyümölcs rendkívül kevés, a burgonya középszerű, búza, kukoricza, bab, káposzta elég bő termést adott. A légsulymérő állása naponkint változott ugyan, de mozgalmi tere eléggé korlátolt vala másfél vonallal kisebb a múlt évnegyedinéi, legmagasabban állott szeptember 28-án = 28//9"/, legalantabb auguszt. 14. és 24-én = 28" ÍVV", a minduntalan változó szél iránya többször előre fölismerhető volt a légsulymérő változásából. A hévmérő ingadozása nemcsak igen nagy, de gyakran szokatlan gyorsasággal is történt. Mindamellett, hogy az egész nyár és ősz eleje hűvösnek, s az általános hőmennyiség a kellőnél jóval kisebbnek mondható, voltak mégis tikkasztó forró napok, melyeket legtöbbször hűvös esték és majdnem hideg éjek követtek, minden csekély esőzés szintén a levegőt igen meghűsité, úgy hogy némely közeleső völgyekben már augusztus vége felé dér keletkezett, és szeptember végén a fagypontig szállott a hévmérő, s így a múlt nyár folytában csak junius és július mondható egészen fagymentesnek. Legmagasabban állotta hévmérő augusztus 10-én délelőtt: +26 °R. árnyékban, ugyanazon napon esti hét órakor csak +12 °R., így hét óra lefolyta alatt 14 fokkal hült a lég. Legalantabbik állása = — 1 °R. szept. 29-án reggel, mi a gyengébb növényzetre igen káros hatással volt. A légnedvmérő jobbára szárazsági fokon vesztegelt, s inkább csak a már beállott, mint közelgő légnyirkosságot jelzé. A szél ez évnegyedben is oly következetes volt a változatosságban, mint az előbbiben, több napon mind a négy irányban fújt, legtöbbnyire azonban mérsékelt erővel, ez évnegyedben a legerősebbik szerepét a Ny. vitte, és pedig leginkább szeptember 7-ik és 8-án Ny 3—4., legtöbb szeles nap volt egymásntán augusztus 10-étől 1 7-ig. Villanyos tünemények, mint fönnebb is érintve van, ismét gyéren és gyengén látszottak, minek oka némileg a folytonos hűvös, száraz légben s gyakori szelekben is kereshető, s midőn előfordultak is, leginkább villámczikázások- ban Ömlőitek ki. B.) Átalános kórállapot. A felnőttek egészségi állapotát illetőleg, alig volt egy- egy kedvezőbb nyári évszak a lefolytnál, daczára ugyan is a múlt télen és tavaszon előrement Ínségnek, továbbá a rendetlen, változékony időjárásnak, a nyomasztó pénzszükségnek, nemcsak hogy járvány uem uralkodott, de még szórványos bajok is oly gyéren fordultak elő, hogy mind a két nembeli kórházban alig találtatott egykét üdült bajban sinlő beteg. Nem ily kedvező időjárás volt a gyermekekre, kik között még folyvást a kanyaró, vörheny, hökhurut és vérhas elég számos betegülést okozott, s a halottaknak legnagyobb része gyermekekből, és pedig főleg szegények gyermekeiből állott, minek okát elég világosan feltünteti részint a kedvezőtlen időjárás, részint az elhanyagolt nevelés, részint a kevés ugyan, de tökéletlen gyümölcs élvezete. — A halálozás 58-czal csekélyebb a múlt évnegyedinéi, meghaltak összesen 213, ezek közül 103 fi és 110 nő; halálnemre nézve: szórványos kórfajokban 143, kanyaróban 22, hártyás torokgyíkban 6, hasmenés és vérhasban 41, öngyilkos 1, törvénytelen elhalt 25; vallásra nézve: 206 rom. kathol., 6 izraelita és 1 református. Szülöttek összes száma 267, ezekből 74 fi és 193 nő, 105-tel több, mint a múlt negyedben. A két rovatot összehasonlítva, kedvező arány mutatkozik, mennyiben a szülöttek száma 54-gyel több, mint a halottaké, de egyszersmind ritka és feltűnő aránytalanság látható a két ivarbeli szaporodásban, mert nő majdnem háromszor annyi született, mint fi, és igy bár 7-tel több nő halt meg, mint fi, mégis a nőnemben aránylag igen nagy a szaporodás. A háziállatok itt helyben vésztől menten maradtak, aggasztó azonban a marhavésznek már a megyében is újbóli kitörése, minek megállítására ugyan felsőbb helyről újabban is intézkedések tétettek, azonban a kívánt czélt eddig nem eredményezték. Az orvosrendőri teendők közűi kiváló figyelmet érdemlő esemény alig merült fel, ha a Szala külváros végén fölfedezett és már sokak által gyógyszerül is használt ás- ványviz-forrást kiveszszük, ha ugyan forrásnak lehetne nevezhető, minthogy eddigi gyógyvízmennyisége 24 óra alatt alig nehány pintet tesz. Dr. Dobrányi Ignáczy Eger város főorvosa. *
