Eger - hetilap, 1864
1864-09-29 / 39. szám
II. évfolyam. 3fl. szám. Szeptember 20-én 1864. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . Egy hónapra . - 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bólyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Előfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-uteza 800. szám), — a kiadó-hivatal (Szent- János-utcza Violet Otto hány i.-ín-r, kedése); az érseki lyceumi nyomda irodája, — Jentsch Ootlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernát könyvkereskedés''- GYÖNGYÖSÖN P o pl an Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési fölhívás az „E GE R“ czimü vegyes tartalmú hetilapra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetéseik f. hó végével lejár, tisztelettel kérjük, hogy a további megrendelést mielőbb megtenni szíveskedjenek. Előfizetési tlijak: ..................................2 frt 50 kr. .................................. 1 » 30 „ Az „EGER“ kiadó-hivatala. (Szent-János-utcza, Violet Ottó könyvkereskedése.) Amerikai képek. IV. Dr. Neumann, müncheni tanár, nehány hó előtt „Amerika története“ I. kötetét adta ki. A munka korszerű, szerző tárgyát magas eszmék világa mellett lelkesen kezeli; de feltűnő az: hogy a történetiró a Szabad Államokban még ma is mindent a régi rózsaíényben lát; szerinte köztársasági intézmények még soha oly fényben s erőre nem fejlettek ki a történelemben, — még soha az északi Unió hatalma oly dicsőn, mint jelenleg, nem nyilatkozott, midőn annyi önkéntes harezost s a dollárok annyi ezermillióit volt képes oly hirtelen előállítani. Már csak azon adatok is, miket „amerikai képeink“ eddig felmutattak, eléggé bizonyítják : hogy Washington országa a lefolyt 80 év alatt nagyot változott, sok máskép van ott, mint vala kezdetben. A régi nevek, forma, törvények fenmaradtak; de a szellem, az emberek, az élet és erkölcsök egészen mások lettek. A világnak minden tájékáról tömérdek,— különböző elvű, osztályú, fajú.érdekű nép, többnyire a nyugtalanabb rész özönlött oda,* *) kiket *) 1851-töl 1861-ig az Ész, szövetség területére kivándoroltak : Nagy Britanniából összesen 1,338,093 an. Ezek közül 748,740 irlandi volt.... Németországból 907,780, ebből Poroszország 43,887 adott__ Schweitzból 25,011.... Francziaor szágból 76,358----Sveczia-Norvégiából 20,931____ Dániából 3 745 (többnyire mormonok)..., Spanyolországból 7012__BelF élévre . Negyedévre Egy hóra egy nemzetté assimilálni még nem birt az idő. Egy nagy mozaik az, melynek alkotó-részeit egy egészszé közös emlékek, érzelmek, egy czélért együtt kiállott küzdelmek még nem köszörülték. Tán a jelen forradalom van, a gondviselés tervében, hivatva arra: hogy e tarka néptömeget egymástól érdekeik s rokonságaik szerint vagy kettévá- laszsza, vagy a most már közös történet és szenvedések által egy solidabb egészszé olvaszsza . . . E rövid megjegyzés után tekintsük meg közelebbről s commentáljuk adatokkal azon nagy állítást: „hogy az Unió hatalma még soha teljesebb fényben nem ragyogott, mint a jelen báboru alatt, midőn oly roppant számú önkéntest és a dollárok annyi ezermillióit volt képes rövid idő alatt előteremteni.“ Tudjuk, hogy a Szabad Államok rendes katonasága béke idején csak 10,000 főből állott, mig a honvédségre (militz) minden ép polgár 18 évestől 45-ig törvény által köteleztetett. Midőn a jelen háború kiütött, és Dél rövid hat hét alatt 60 ezer roszul ruházott, de jól fegyverzett s többnyire tanult tisztek vezetése alatt álló sereggel Virginia északi határán megjelent, egy pillanatig sem kételkedtek, hogy a szövetséget megmenteni és a békét minél előbb helyreállítani csak nagy haderők által lehet. Evégre önkéntes ezredeket szerveztek, melyek jobbadán európai kivándorlottakból teltek ki. Csak 1863-ban kétszázezer külföldi érkezett a szövetség államaiba, kik közöl 150,000 ragadtak fegyvert az Unió zászlói alatt*). Az egyes államok ezekből vásáriák össze, fejenkint 2 —300 dollárral, illetékeiket, mely ár ott, hol a csődülés kisebb volt, mint Maryland-ban, már 7 — 900 dollárra is emelkedett. Ezt az amerikai lapok maguk sem tagadják, sőt benne a new- yorki Herald azon nagy rokonszenvet látja, melyet ügyök Európa munkás- néposztályánál ketlett, de azt szóval sem érinti, vájjon e rokonszenv nyilatkozik-e akkor is, ha a nagy, 3—400 dollárnyi fejdij (bounty) nem csalogatja őket? De a nagy harezok sok embert fogyasztottak, s az ágyuk tüze többet visszariasztott, hogysem a hézagok még igy is kellőleg pótoltattak volna, azért a washingtoni kormány azon szabványt tette közzé: „hogy a mely polgár egy hadra alkalmas önkéntest a to- borzó-helyre visz, azonnal 15 dollár jutalgiumból 4738.... Az amerikai britt birtokokból 59,309----Cbin ából 41,397.... Nyugatindiából 10,660.... Ezekhez járul még 25,538 bevándorló, kiknek nemzetiségük följegyezve nincs. (Glob. III. 1863) *) Nearly 200000 emigrants have arrived during the past year. At least 150,000 have joined the army. (írja a new-yorki Herald 1864. márcz. 15-én.)
