Eger - hetilap, 1864
1864-01-07 / 1. szám
1. szám. Január 7-én, 1864. 11. évi folyam. Előfizetési dij: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 „ 50 „ negyedévre . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. EGER Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. m Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad •• EGEKBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda irodája, — Jentsch Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernát könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési felhívás az „E G E IV czimü vegyes tartalmú hetilapra. Előfizetési föltételek: ...............................5 frt — .................................2 „ 50 kr. .....................................1 » 30 „ A z „EGER“ kiadó-hivatala. (Lvceumi könyvnyomda.) A kőszén elterjedése Heves és Borsod megyékben, és annak fontossága nemzetgazdászati szempontból. I. Mielőtt e tárgy bővebb fejtegetéséhez fognánk, nem lesz talán fölösleges, a kőszénről egyetmást átalánosság- ban megjegyeznünk. Ama segélyforrások között, melyeket a honérdekek továbbfejlesztése s előmozdítására a természettől oly bőven nyerünk, főhelyet foglal el a kőszén, mely kétségkívül nemzetgazdászati életünk egyik főtényezőjét képezi. Fontos s minden tekintetben becses ajándoka ez a természetnek, s a népek sorsa, jólléte, magasabb lendülete, sőt itt-ott léte van ehhez csatolva. így például, Anglia gyáraiban a kőszén főszerepet játszik, s hasonlithatlanul több hasznot hajtott annak, mint Spanyolországnak Peru arany- s ezüstbányái. Az angol nemzet tevékeny s vállalkozó szelleme uj életre ébredt azon idő óta, midőn III. Henrik Newcastle lakosainak 1239-ben kőszén-termelési jogot adományozott. Azonnal bebizonyult, hogy a kőszén a fával s faszénnel a versenyt kiállani képes, sőt nagy előnynyel alkalmazható a kovácsolás s érczöntés minden szakában; érez s ásványok olvasztásánál, üveg-, sziksó-, salétrom-, hamu- zsir- s czementmészgyártásnál úgy, mint a sör- s pálinka- főzésnél, mésztégla, porczellán- s bárminemű agyagnem égetésénél, a szobafütésre pedig s takarék- tűzhelyeken főzésre nagyon alkalmas tüzelőanyagul szolgál. Bárhol kezdett légyen a kőszén tüzelőanyagul használtatni, mindenütt örömmel tapasztalák nagyszerű befolyását az iparra s vidékekre. Füstölgő kémények s a gyárépitmények megszámlálhatlan sokasága jellemzi a vidéket, valahol csak az évezredek előtt tenyészett növényzet megkövült maradványai szolgálnak tüzelőül. A gőzgépek némi tekintetben a kőszénnek köszönhetik létezésüket, vagy legalább oly nagymérvű elterjedésöket, melyet — nevezetesen a gőzhajózásnál — anélkül soha nem nyertek volna. Chináhan már körülbelől 1000 év előtt ástak kőszenet ; a görögök és rómaiak előtt még ismeretlen volt. Hogy Angliában már a 13-ik század elején ismerték és használták is, fönnebb említettük; de hogy Angolországon kívül mások még mit seui tudtak felőle, bizonyltja e következő tény. Midőn Aeneas Sylvius, IV. Károly császár titkára a XV. század derekán Skótföldre utaznék, nem csekély bámulatára, a szűkölködőknek egyéb könyöradományok között, bizonyos fekete köveket is látott osztogatni, s még nagyobb lön csodálkozása, midőn azt örömmel fogadtatni I tapasztalá. Előtte e kőnem neve s természete ismeretlen lévén, meg kellett neki fejteni, hogy az gyúlékony természettel bir, s fa helyett tűzre igen alkalmas anyagul szolgál. Mint más természeti terményeknek, úgy ez uj tüzelőszernek is átvitele a közéletbe, sok megrögzött előítélettel volt kénytelen küzdeni. A minden nemzettel közös, ősi- s kényelmeshez való ragaszkodás, ennek is, mint minden más előnyös újításnak, útját állotta. így a 14-ik század elején, a londoni várostanács, a kőszén használatát „mint légrontót“ megtiltotta; jelenleg pedig, az utolsó londoni világkiállítás értesítője szerint, magában Angliában évenkint 1680 millió mázsa kőszén nyeretik, melynek felerészét London emészti föl. Jóval későbben Francziaországban a kőszén használata csak a párizsi orvosi kar jóváhagyása mellett hozatott be. Hogy azonban mindezen nehézségek idővel mindenütt elenyésztek, tanusitja a kőszénnek évről évre nagyobb mérvbeni termelése. így, az 1843-ik évi kőszén-termelés az osztrák birodalomban csak 7,116,762 mázsát tett, mely 1861-ben már 72,593,262 mázsára rúgott. E szerint tehát a kőszénfogyasztás az említett 1843-ik évtől kezdve, 1861-ig, évenkint körülbelől 3,640,000 mázsával növekedett. A termelt (2,593,262 mázsának fele Osebországra, 8,537,280 m. Magyarországra, a többi az osztrák-német tartományokra esik. Az előttünk fekvő számok tehát fényesen bizonyítják fontosságát a gyakorlati életre. A kőszéntelepekről szólva, talán önkéntelenül is fölmerül egyik-másik olvasónknál azon kérdés: vájjon miből s miképen képződnek a kőszéntelepek? Több évi tapasztalataimon indulva , a föld- s vegytani taglalásokat, mennyire lehet kerülve — megkísérlem nyájas olvasóm tudvágyát kielégíteni. Tagadhatatlan, hogy a kőszéntelepek a fóldgyomrá- ban, növényrészekből képződtek. E mellett tanúskodnak nemcsak a világos növénymaradványok, melyek a kőszéntelepeket környező hegyrétegekben, különböző levél-, galy-, ág- s gyümölcslenyomatokban és alakokban jelentkeznek, de maga a kőszén is, melyen a növény-rostokat világosan fölismerhetjük. Egész évre Félévre Negyedévre
