Eger - hetilap, 1864

1864-06-09 / 23. szám

178 alig hogy ezen sokaktól oly óhajtva várt intézet létesült, tüstént versenyre kelt vele egy külhoni, tetemes pénzerő- vel rendelkező hitelintézet, abrüsseli Credit Főn­éi e r, tehát még a kölcsönvevőre olyannyira üdvös ver­seny sem hiányzik e téren; kimenekülhet tehát a megszo­rult földbirtokos a túlságos uzsora hinárából, csak legyen elegendő hitele, és kimutathassa a kellő biztosítékot. Ezúttal nem szándékom a hitel kellékeiről, vagy a fölveendő pénz kamatviszonyairól bővebben értekezni; te­gyük, hogy a jószágait jobb karba helyezni óhajtó, s jöve­delmét hasznos beruházások által magasabb fokra emelni vágyó földbirtokos eléggé olcsó pénzhez juthatott, kérdés támad: vájjon a jó szándékot fogja-e mindenkor az óhaj­tott siker koronázni? — az eddigi tapasztalás följogosít a kétkedésre. Hogy őseinktől öröklött gazdálkodási rendszerünk a külföld mezei gazdászatának roppant vívmányaihoz, s a reálismeretek mostani fejlettségéhez arányosítva átalakí­tandó, ez már régen elismert igazság. Nem is hiányzik honunkban a törekvés az okszerűbb, a sikeresebb gazdál­kodásra : országos központi gazdasági egyletünk, s a már számosán keletkezett fiókegyletek oktató munkákkal, vonzó példával, és igen szép haladást tanúsító kiállításokkal ipar­kodnak meggyőzni gazdászainkat a régi rendszer átalakí­tásának szükséges voltáról; és nem is mondhatjuk, hogy ezen törekvés hatástalan maradna, minthogy már nem csak nagyobb földbirtokosaink átalában, sőt sokan középföld­birtokosaink közül is, átalakiták gazdálkodási rendszerü­ket az újabb kor igényeihez; hanem a figyelmes észlelő észreveheti, hogy még kisbirtokos földészeink is, kivált a végrehajtott tagosztály következtében, már is oly eszkö­zöket alkalmaznak, s oly fogásokat használnak kis gaz­daságuk szűk körében, melyekről nagyapjok még csak nem is álmodott. Azonban sok jószándéku buzgalom csakhamar zá­tonyra jutott! s nem egy iparkodó gazda bámulva látta át, hogy a mesterséges gazdálkodási rendszerek, a váltógaz­daság, a költséges gépek, nem termették meg azon hasz­not, melyet ő előre kiszámított, sőt talán azon beruházá­sok, melyeket nagy megerőltetéssel, vagy nagy kamatú kölcsönpénzzel létesitett, még kárára váltak. így nem csoda, ha a megszokott régi módhoz makacsan ragaszkodó, s minden ujitástól irtózó gazdák mainap is nevetik a könyvből gazdálkodókat, és kárörvendve mutatnak arra, kinek ujitó kísérletei meghiúsultak: holott nem a köny­vekben, vagy a régi modortóli eltérésben volt a hiba, ha­nem inkább a tapasztalás hiányában, és azon tévedésben, hogy sokan nem úgy fogják fel a gazdászatot, mint egy szerves egészet, mint egy nagyszerű gépezetet, melynek kerekei egymást forgatják ; hanem egyes részeket tetszé­sük, vagy tapasztalatlan számításuk szerint kikapnak a rendszeres egészből, és azt, a többi részek elhanyagolásá­val tulművelik. (Vége követk.) A tej mint tápszer. (Vége.) A tej jó minősége leginkább a tehén kellő ápolása és élelmezésétől függ: oly tehén, mely tisztán tartatik, gyak­ran jár a szabadban, s jó, friss és leves fűvel táplálkozik, igen jó és sok tejet ad; mig azon tehén, mely friss levegőt nem szíhat, hanem földalatti nyirkos istállóban, romlott levegőben tartózkodik, mint ezt nagy városokban tapasz­talhatni, s e mellett sovány takarmánynyal, szalmával sat. tápláltatik, rósz, megromlott s tehát az egészségre kárté­konyán hatható tejet ad. Az ily tejet arról lehet fölismerni, hogy kissé huzamosb állás mellett nyálkás lesz, vagy pe­dig, hogy megalváskor csak kevés vastag állományt rak le, és turókészitésre alkalmatlan. Havasi vidékeken tehát, hol a tehenek szabad hegyi légben nedvdús füvekkel s fűszeres növényekkel élnek, ez okból a legkitűnőbb, legegészségesebb tej kapható; igy már Galen állitá, hogy Stabiae, campaniai városban a tej az egészségre igen jótékony hatású, mert az ottani réteken kitűnő jóságu növények tenyésznek, melyekkel a stabiaei tehenek táplálkoznak. A jobb és friss takarmány oka an­nak, hogy a tehenek nyáron több és kövérebb tejet adnak, mely évszakban a vaj is jósága és sárgás színe által tű­nik ki. Hogy a dajkának bizonyos kedélyállapotai, indulatai, a harag, búbánat sat. tejére is jelentékeny befolyással van­nak, s azt a csecsemő egészségére nézve igen ártalmassá változtathatják, mindenki előtt tudva van ; valamint az is be van bizonyítva, hogy csecsemők gyakran megrésze­gednek, ha dajkáik bort vagy pálinkát ittak; sőt Hoffmann több példát hoz fel arra, hogy a gyermekek a későbbi ivásrai hajlamot is a dajka tejével szíják be, ha t. i. ez gyakran iszik pálinkát. De az állatoknál is kártékonynyá, sőt mérges hatásúvá változhatik a tej bizonyos kórállapo­tok, valamint mérges növények, p. o. farkastej evése kö­vetkeztében ; néha pedig ártalmas sajátságokat vesz föl, a nélkül, hogy Orfila és más hires vegyészek szerint, a tü­nemény okát ki lehetne puhatolni. Némely növények, melyekkel az állatok táplálkoz­nak, a tej izét és szinét megváltoztathatják, p. o. a leves­tikon, mustár sat. Keserű tej. A tej, valamint az abból készitett vaj keserű izét közönségesen a tejnek tisztátlan, nedves helyen tartása okozza; továbbá a tehén bizonyos epés állapotai, valamint keserű növények, mint üröm, árpaszalma sat. él­vezése is előidézik a keserű izt. Vérvörös tej. A tej vérvörös színe, melyet a kö­zépkorban, midőn még a boszorkányokban hittek, a tehén megbűvölése csalhatlan jelének tartottak, nem ritkán a vérnek a tőgybe nyomulásából, erős, gyantás növények élvezéséből származik, továbbá támadhat onnan is, ha a tőgy tüskék és tövisek által megsértetik, vagy pedig ha a tejelő állat vörös festanyagot tartalmazó növényeket evett. A kék tej, melynél Hermstaedt a penészt kimutatta, eltekintve a hamisítástól, melyről alább szólunk, indigo- tartalmu növények, p. o. tatárka, gyüriivirág sat. élvezésé­ből származik; legtöbbnyire azonban a tej kék szine an­nak rósz eltartásából, a tehén gyengeségéből (mozgás és jó takarmány hiánya vagy rósz emésztés miatt) veszi ere­detét. Oly állatok teje, melyek mély, nyirkos istállókban tartatnak, s a szabad levegőt nélkülözik, könnyebben is savanyodik és alszik meg. A tej megsavanyodását és megalvását annak a lég élenyéveli összeköttetése okozza ; a gyors savanyodás okai: viharos lég, a légmérséklet gyors változása, tisztát- lanság a fejésnél s az edényekben, melyek azért gyakran kilugozandók. Hosszasb állás következtében átalában min­den tej könnyen megsavanyodik, s aztán feloszlásba megy át, azaz megalszik. Yung kísérletei szerint, a nem kérődző állatok teje kevesebb savat tartalmaz, mint a kérődzőké. A tej megsavanyodását. Gay-Lussac vegyész szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom