Eger - hetilap, 1864

1864-05-26 / 21. szám

162

tási napot (sept. 15-étől márczius középéig), kerülne egy évi világítás összesen: 210 írtba; ha pedig a lámpák számát kétszereznők: 420-ba, ide nem értve természetesen a szállítási s kezelési költségeket. Es ennyi városunkat a

19-ik század derekán túl csakugyan megilletné, s úgy vél- jük, érezhető teher nélkül ki is telnék — ha t. i. mások is úgy akarnák.

De e fényanyag ára még jóval alább fog állani, mert egymást érik a hírek az újnál újabb fölfedezésekről. így Canadában, Black-Creeknél a pennsylvaniaihoz hasonló gazdag források léteznek, s e mellett azon előnyük van, hogy csak nehány állomásra lévén a nyugati nagy vasúttól (Great Western), olajuk könnyen is szállittatik. A munkások itt 50 láb mély sö □ láb területű kutakat ásnak, melyek néhol oly sebesen telnek meg olajjal, hogy mielőtt kimenthetnék, kicsap s több száz akó szétfut a földeken. E bőség hatását meg is tette, mert a nemrég még puszta vidék egyszerre, mintegy varázsütésre benépesült. Hová érdek s haszon vonja az embereket, oda özönlenek. De nemcsak a nyugati félgömb úszik az áldásban, a Teremtő, úgy látszik, minden földrésznek kiosztá illetékét.. A Kas- pi-tenger félszigete Apscheron több mint 100 naphta- forrást számlál, közel van ehhez a parsok örökös szent tüze Bakunál, melyet a hegy hasadékain fölrepülő olajos gá- zak évezredek óta táplálnak s környékén a föld olajjal van tele. így Keletindiában, Chinában, továbbá Olaszországban Párma mellett, Skócziában Edinburgnál s több kőszénbányában, Bajorországban Tegernsee-nél, Dalmatában, Moldvában, keleti Gácsországban és Magyarországban a földolajnak kisebb nagyobb telepei már ismertetnek. Ezenkívül Francziaországban s Würtembergben tömérdek kátrányos pala találtatik, különösen az utóbbi helyen 24 mérföldnyi vonalon, a sváb Alpesek mentében ez olajos palának oly roppant a gazdagsága, hogy Quen- stedt egy mérföldnek olajtartalmát 200 millió mázsára becsüli.. A kimerüléstől tehát félni nincsen ok, s teljesen megnyughatnak azon jámbor yankeek, kik aggódnak, hogy földünk majd lassabban fog forogni, ha a tengelye kenőcséül alkotott sok olaj onnan kivonatik; jut is, marad is, képződik is folyvást; sőt azon sem kétkedünk, hogy hazánkban is, különösen kőszenes vidékeiről, mihelyt az érdekeltség e czikk iránt emelkedni fog, és az artézi fúrókat gyakrabban használjuk, uj kőolaj-forrásokról fog a hir rövid idő múlva szólani. „Schweife nicht in die Fernen, Um nahes zu finden!“

Valóban ép oly fontos, mint érdekes lenne kitudni: honnan és miként támadt e tenger olaj a földalatt? A legvalószínűbb: hogy ez az ősvilág földalá temetett roppant növényzetének kiválmánya; határozottan ide mutatnak azon rokon gyúlékony anyagok, melyeket a vegytan száraz lepárlás utján a fából, turfából, kőszenekből előállítani tud, s naponkint elő is állit. Azonban a „miként “?- re Stöckardtal őszintén bevalljuk: hogy biztosan felelni nem tudunk. A chemia sokat kibeszélt már, mi előbb titok volt az ember előtt, azonban a természet vegyműhe- lyében, mely az örök Alkotó kormánya alatt áll, számos oly rejtélyek léteznek, hová belesni, még nem adatott meg a tudománynak.

II.) Két más, igen jeles világitószer a photogen és solar olaj testvérpár, mind a kettővel a vegytan ajándékozta meg az ipart, mind a kettő ásványszerekből gyárilag állittatik elő. A kőszén, ha zárt edényben izzó hőfok mellett száraz lepárlás alá vettetik, három főrészre bomlik fel: az első légnemű test (HC), mely kellőleg megtisztítva

ragyogó fejér lánggal ég, s gáz világításra fordittatik. — A másik egy kátrányos, czirmos s erősbüzű olajfolyadék, mely the er név alatt ismertetik. — Végre az edényben visszamaradt szürke s laza széntömegnek coaks a neve, s mint igen becses tüzelőszer használtatik.

A természetben ily tulajdonokkal biró kőszén anth- racit név alatt igen nagy tömegekben jő elő, különösen Amerikának oly gazdag telepei vannak, hogy az Alleghany hegyek keleti oldalán évenkint átlag 11 millió mázsa aknáztatik ki. E tünemény és a hegyek túlsó oldalán a föld alatt rejlő gazdag olajforrások, úgy látszik, egymással szoros viszonyban állanak, és a kőszén előbb említett száraz lepárlásával, azonos vegyfolyam mellett bizonyítanak. Nagyobb világosság végett legyen szabad itt egy rövidke párhuzamot tenni: a kőszénből készit:

a) a vegytan:

1) világitó gázt (— HC),

2) gyúlékony olajokat (— theer, photogen),

3) coaks-ot (szenitett kőszén).

b) a természet:

1) gyúlékony légnemeket mint Bakunál (— HC)

2) nyers kőolajt (naphta, asphalt),

3) anthracitot (coaks).

A következtetés tehát: „egyenlő termények

azonos vagy rokon vegyfolyam által támadtak“ — önmagától foly.

De térjünk vissza tárgyunkra, s vegyük figyelmünk alá a theert, mely magában sok becses, s az iparra fontos részeket tartalmaz. A theer igen gyúlékony könnyű, s nehéz olajokból áll, melyekben szurok s asphalt részint feloldva, részint finomul felosztva foglaltatnak. Ha e theert egy görebben fokonkint hevítjük, különböző hőfokoknál különböző testek válnak ki belőle. Mintegy 70° C-nál kirepül belőle egy pára, mely felfogva adja azon szert, ben- zilt-t, melylyel t. olvasóink ruháikból az olaj-és zsir- foltokat legtisztábban kivehetik. 75—80°-nál kipárázik belőle a photogen, mely egészen tiszta állapotban viz- szinü, szagtalan; ha nagyobb, argandi kanóczu lámpákban ég, lángja vakitófejér s oly erős, mely a gázét haladja. Bécsi mérések szerint egy photogen körláng 14—16nyol- czas millygyertya világitásával is fölér. Még nagyobb hőfoknál (300° C) a theerből a nehezebb olajok, solárolaj s a t. fejlenek ki. E két olajt egymástól nemcsak különböző fajsulyok (az a viz súlyának 1/í0, ez 8/10 [részét teszi) hanem más tulajdonaik is megkülönböztetik. Gyakorlatilag is könnyű őket felismerni: photogen tálkába öntve egy égő gyufától hirtelen fellobban, mig a solárolaj meg nem gyulád. — Végre midőn igy a theer illőbb s nemesebb részeitől kifosztatott; a görebben megmaradt sürűs szurkos folyadék kavicscsal s gyantával keverve adja a mesterséges asphaltot, mely járdák, folyosók, kapualjak s a t. burkolására igen alkalmas anyag, és kemény, vízhatlan, csinos talajt képez.

Ha a leirt világítási szerek közt osztályozást kellene tennünk, az általunk tett kísérletek után is első hely a photogent illeti, de csak a viztiszta, szagtalan minőségűt, melynek mázsája Bécsben Brünnernél 25 —Pesten Varga Lajosnál 26 frt. Egy font belőle nagy körkanóczu lámpában 16 óráig ég, s teremek, színházak, nagyobb tereknél sat. a gázvilágot szépen pótolja. Utána mindjárt a petroleum áll, mely szobák, folyosók, műhelyek, utczák világítására olcsó s igen alkalmas szer, fényereje s égéstartamáról már fönnebb szólottunk. Jóval ezek után a solárolaj következik, ezt csak szabadba ajánljuk; mert zárt