Eger - hetilap, 1864
1864-05-26 / 21. szám
II. évfolyam. 21. szám. Május 26-án 1864. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 ,, 50 „ negyedévre . . I „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. m Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket el fogad .• EGEKBEN a sz erkesztöség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki ly ceumi nyomda irodája, — J ént s eh Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernát könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Legújabb világító-szereink. Az anyagi világosság, úgy látszik, versenyt fut ama vakitó fénynyel, mely a szellemi világban a tudományokban kiárad; soha még annyi s oly jeles fényanyagokkal, mint korunkban, az ember nem rendelkezett, melyek nemcsak a repeze- s a többi növényolajokat e térről már-már leszorították, de eddigi világitási rendszerünket is egészen átváltoztatják, és uj korszakot fognak alkotni.. Nem szándékunk ez alkalommal minden újabb világitószereink tüzetes átnézetét adni, csupán nehány, a közéletre hasznosabb, jobb, olcsóbb és már nálunk itt-ott elfogadott anyagot, u. m. a petróleumot, photogent és solar- olajt akarjuk itt röviden ismertetni, s azokról t. olvasóinkat tájékozni. I) A petroleum, kőolaj már rég ismertetik, sem maga, sem neve nem uj, már Herodot említi: hogy Babylon építésénél a vakolat kőolajjal készíttetett, mely a közel tavakból hordatott oda; azonban mostani jelentősége- s igényeivel csak pár év előtt tűnt fel a világban. Amerikában, az Alleghany folyamvidéken, Pennsylvaniában és keleti Ohioban már előbb tapasztalák vala a lakosok a kutaikban gyakran jelentkező bűzös olajrészeket; sőt azt is tudták, hogy a mocsárok s felgátolt patakok vizei felületén itt-ott olajos tajtékok képződnek, melyek a fenékről vagy a partok oldalaiból szivárognak ki, többször léghólyagok (könszéngáz = H2C) kíséretében, de ezen olajok forrását kutatni, és a nyers olajt megtisztítani csak 1859-ben kezdték. Azon helyeken, hol az olaj és gáz legbővebben látszott kifejleni, mintegy 10 —12 ölnyi mély lyukakat fúrtak, melyeken az olaj oly gazdagon tolakodott fel, hogy a legvérmesebb reményeket is túlhaladta. A fölfedezett olaj regi ók hire azonnal harsogva futotta be az Északi Államok területét, s mint előbb Kalifornia aranytelepei aranylázba, úgy most a pennsylvaniai olajkincsek olajlázba ejtették az embereket, és a szerencsevadászok közel s messze országokból tarka csoportokban tódultak az olajvidékekre. Mindenki olajforrást kutatott, mindenki fúráshoz fogott, s többnyire oly meglepő sikerrel, hogy 1860. év végén már több mint 2000 furott kút özönlé ki mesés bőségben a kőolajt. A tapasztalat azt tanította: hogy nagyobb mélységben gazdagabb források rejlenek, azért mindig mélyebbre hatottak a fúrók, a lyukakat pedig beomlás ellen utántolt vascsövek által biztosították, minek eredménye lön: hogy midőn némely lyukakból a fúrók kihúzattak, 40 lábnyi magasra szökellett ki az olaj a földalatti nyomás következtében. Egy negyven lábra ugró petroleumkut! Ki mert volna valaha ilyenről csak álmodni is! És e kutak olajbősége a tündérmesékre emlékeztet. Némelyek naponkint 40 ezer gallont* **)) (== 158,000 iteze) *) Szorosan: 1 gallon = 4. 5435 liter,.. 1 liter pedig = 0, 7066 bécsi pinttel; tehát 1 gallon közel 6V5 bécsi itezét tesz. adnak ki. Leggazdagabb az „Empire-forrás,“ mely 600 lábnyi mély és naponkint 126,000 gallont ömleszt ki.. A heti összes termelés e vidéken 1863-ban átlag 300,000, 42 gallonos barrelre *) ment. De a munkások részéről ez üzletnél a legnagyobb vigyázat kívántatik, mert a 4—600 lábra fúrt kutakból először többnyire felette gyúlékony gázak rohannak ki több órahosszig, miket a legkisebb szikra fellobbant. 1861-ben ily kirontó gázak egy, mintegy 200 ölnyire volt kéménytől lobbot vetvén, az egész vidéket lángtengerbe boriták, és a gazdag olajbirtokos, ki naponkint 1000 dollárt nyert kutjaiból, vagyonostól családostól együtt odaégett.. Szintén nagy bajjal jár a nyersolajnak tovaszállitása, mert tőle a fahordó nem dagad meg, sőt dongáin át is szivárog. E körülmény s nagy gyúlékonysága a legéberebb óvatosságra int, ha síneken, vagy hajókon szállítani akarják.. A hir mindé veszélyeket nagyitva kürtölte szét a két világrészen, azért az angol parlament, a biztosító-társulatok sürgetésére, 1862-ben azt határozta: „hogy a kőolajra- kodák legalább 75 lábnyi távolra legyenek a szomszéd házaktól..“ E példát több állam követte. A félelem alapja azonban idővel megszűnt, mert a legnagyobb szigorral tett vizsgálatok napfényre hozták: ,,hogy csak a nyers petroleum rejt magában egy igén illó s gyúlékony anyagot (n apt halin), de ez a tisztításkor belőle teljesen kiüze- tik.“ Amerikában e végre számos, nagyszerű tisztító-gyárak állíttattak, és Európába már csak tisztított állapotban szállittatik a kőolaj, nyerset a hajók többé el sem fogadnak. A nyers olaj szine sötétbarna, mely a napfelé tartva, zöldesbe játszik, sűrű folyású (= O. 882) s igen átható, kellemetlen büzű: ellenben a kétszer rectifxcált világossárga szint nyer, csaknem szagtalan s oly kevéssé veszélyes, hogy tálkába öntve egy belevetett égő gyufától föl se lobban; tehát kevébbé gyúlékony, mint a photogen és erős borszesz. De saját szerkezetű lámpáiban, melyek igen egyszerűk s olcsók, ragyogó fehér lánggal ég, minden szag nélkül és erősen világit. Egy 5"'-os lapos bélíí lámpa fényerejét a bécsi mérések 5 — 6 nyolezas millygyertya világításával egyre becsülik.. New-Yorkban 1862-ben egy gallon (= 9V2 font) tiszta kőolaj 40 cents*-en kelt, nálunk mázsája jelenleg 21 frton árultatik edény nélkül. Ezeket véve alapul városunk évi világítására, a mostani terjemben, a petroleum árát könnyen kiszámíthatjuk : Öt lámpában (5"'-os béllel) 1 font kőolaj 7 óráig tart, s igy 50 lámpára, ugyanannyi ideig, mely szám Egerben az éjjeli világítást képviseli, 10 font kivántatnék, melynek ára 2 frt 10 krt tesz. Fölvéve már száz lámpagyuj*) 1 negyvenkét gallonos barrel = 269 itezés hordóval; tehát 300,000 ily hordó tesz 1,008,700 osztr. akót. **) 1 dollár = 100 cents. 1
