Eger - hetilap, 1864
1864-04-14 / 15. szám
II. évfolyam. 15. szám Április 14-én 1864. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 „ 50 „ negyedévre . . 1 „ 30 „ Egyes szára ára 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda irodája, — Jentsch Gotlieb könyvkereskedése; — M1SK0LCZ0N Fraenkl Bernét könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Pop lan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési felhívás az „E G E R“ czimü vegyes tartalmú hetilapra. Évnegyedes t. előfizetőinket bátorkodunk fölkérni, hogy megrendeléseiket minélelőbb megújítani szíveskedjenek, miután fölös számú példányokat nem nyomathatunk. Előfizetési föltételek: Félévre.........................................2 frt 50 kr. N egyedévre....................................1 „ 30 „ Az „EGER“ kiadó-hivatala. (Lyceumi könyvnyomda.) Az egri érsekmegyei könyvtár. (Folytatás.) C. A könyvtár története. Azon meggyőződésből indulván ki, hogy egy ily jeles intézet története, milyen a mi könyvtárunk, talán nem lesz érdektelen, igyekeztem mindent kipuhatolni, mit e tekintetben s erre vonatkozólag bárhol is kifürkészhettem. Nagy örömemre, a könyvtár átvételekor 1852-ben, az olvasószoba egyik szögletében porlepte, elsárgult régi nyomtatványok és újságok közt egy iratcsomót leiék, melyet átnézvén, egyes rövid töredékes jegyzetekre bukkantam, melyekből intézetünk keletkezését, fejlődését és sorsát illetőleg nehány nem megvetendő adatot nyervén, ezek után s abból, mit ékesebb emberektől hallottam, s magam tapasztalásából tudok, a következő történelmi vázlatot bírtam összeállítani. Gróf Esz tér házy addig is, mig a lyceumi épület s a könyvtár-terme rendeltetéséhez kellőleg alkalmaztatik, könyveket gyűjtögetett. Könyvtárnokra lévén szükség, Büky Józsefet választá első könyvőrül, oly férfiút, kit nemcsak tudományos ismeretei, hanem ernyedetlen szorgalma s az akadályok és fáradságok elől vissza nem rettenő erélye e hivatalra alkalmassá tevének, s ki a könyvtárt 16,000 kötetre szaporitá. Megképeztetvén püspökétől, mily könyvek volnának mindenekelőtt s leginkább a könyvtár részére megszerzendők ? véleményét e részben következőleg fejezte ki: 1-ször. Hitágazati (dogmatikai) munkák, még pedig a lehető legnagyobb számban, változatosságban s különféle kiadásban, hogy igy nem csak a hittudomány tanárai, hanem minden gyakorlati lelkész is mindazt feltalálhassa, mire a katbolika hitíudomány tisztasága fölismerhetésére, annak alapezikkei megfejtésére, megvitatására g az elle- nök intézett megtámadások czáfolására szüksége van. Hogy ezen megtámadásokat kellőleg megczáfolhassa, elkerülhet- len azt ismerni, mit más hitfelekezetü irók a katholika vallás alapjai ellen felhoztak, s felhoznak, s azért szükséges, a más vallások hittudósaitól irt munkákat is megszerezni, hogy a hittudomány irodalma a lehető legnagyobb teljességgel legyen képviselve. 2-szor. Az úgynevezett bibliai tanulmányokat tárgyaló munkák, tehát a sz. irás különféle kiadásai, az azt magyarázó s értelmező munkák, szent atyák, a régi nyelvészet és régiségtan köréből való jeles könyvek s általában oly dolgozatok, melyek a szent- irás tanulmányozását elősegíthetik. 3-szor: a jogtudomány kutforrásai, azaz: közügyek tárgyalásai, fejedelmi összejövetekjegyzőkönyvei, békekötések, államszer- ződvények, országgyűlési naplók s az egyházi és polgári jogot előadó, fejtegető könyvek. 4-szer a régi remekirók munkái, a legjobb kiadásokban, az ezekhez irt magyarázatok s a világi régiségtant tárgyazó dolgozatok. 5-ör. A katholika anyaszentegyháztól eltérő hit- felekezetűek bitkutforrásai és hittani főmunkái s tankönyvei. De a nagy Eszterbázy, noha főczélja az volt, hogy a katbolika hittudománynak egy nagy szellemi raktárt alapítson, mégis nem akarván pusztán a bittudományt képviselve látni ez általa létre hívott könyvtárban, más értelmes férfiakat, különösen az egri tanárokat is felhívta, hogy a szakaikba vágó jeles munkákat megnevezzék, hogy ezeket is megszerezhesse, mert e nagy főpap tudta, hogy semmi nem segiti annyira a tiszta vallás terjesztésére rendelt lelkészt áldásdús hivatásában, mint alapos jártasság a tudományok más szakaiban is. Első alapja a könyvtárunkban gyűjtött könyveknek az egri papnövelde és a nyugalmazott plébánosok intézete könyvtáraiból vétetett. A papnövelde könyvgyűjteményéből t. i. vétetett 271 munka 717 kötetben, a megérdeme- sült papok intézete könyvgyűjteményéből pedig 284 munka 355 kötetben. Ezekhez adott Büky a saját könyvtárából 111 munkát 390 kötetben s készpénzért vétetett bizonyos Dolezsalné özvegyasszonytól 11 munka 15 kötetben és máshonnan 12 munka 12 kötetben, mi összesen tett 689 munkát 1489 kötetben. Ezen szerény könyv- és kötetszámból állott a könyvtár első gazdagsága, de bizonyosan hozzájárult gróf Esz- terházy püspök saját könyvtára is, miről azonban szám- szerinti adatokra nem akadhattam. Leginkább pedig segité könyvszerzésben a püspököt részint tanácscsal, részint tettleges fáradozással gróf Ga- rampi József, apostoli követ a német császári udvarnál Bécsben, s későbben bibornok, ki gróf Eszterházylioz és Bükyhez irott több rendbeli levelében önként ajánlkozott, hogy a tudománynak s az alapos műveltségnek szentelt s azok előmozdítására ezélzó ezen hasznos és becses intézetnek szives gyámolója akar lenni. S meg is felelt ajánlatának e jeles főrangú ur, mert 1781-dik évi október 19-
