Eger - hetilap, 1864
1864-04-14 / 15. szám
114 tői 1785. julius 8-áig nemcsak folyvást levelezett gróf Esz- terházyval és Biikyvel a könyvtár érdekében, hanem ügynökeivel bejáratá Német-, Olasz-, Spanyol-, Angol-és Francziaországot s Németalföldet, és a hol csak valami híresebb könyvtár elárvereztetek, a mi csak jeles vagy ritka volt benne, meg is vásároltatta az intézet számára, mi czélra gróf Eszterházy gazdag erszénye rendelkezésére állott. Az ily módon összeszedett könyvek összes száma volt: 4336 munka 9323 kötetben, mi néz hozzáadva az egri intézetekből kivett könyveket, névszerint 682 munkát 1489 kötetben, — volt a könyvek összes száma 5018 munka 10812 kötetben. Más könyveket ismét ott, hol megjelentek, vásároltatott meg, s vitetett Becsbe a nuntius, honnan tovaszállitásulc hajón történt, s Pesten a serviták zárdájában rakattak le addig, mig onnan lassankint Egerbe fuvaroztattak. (Folytatása követk.) Eger város főorvosának hivatalos jelentése az 1864-ik év első negyedéről. A. ) Ezen év első negyedének légköri változásai elég rendeseknek mondhatók. Január egész lefolytában kemény hideget, de nem épen bőséges^ havat hozott, a fagy egész hóban alig olvadt meg, a hideg legnagyobb fokát január 19. és 20-án érte el, midőn — 17°,—18° Reaum. fokig szállott; február első fele is téli szint viselt kemény fagyokkal, másik felében a hideg alább szállott, sőt vége felé az éji fagyok is megszűntek ; e hóban már több nedvesség hullott, de a föld kellő beázásig nem jutott; már- czius jobbára borult, nedves, hűvös volt, azonban ritkán a fagypontig, e hóban 18 napon esett több vagy kevesebb mennyiségben, a föld felső rétege már eléggé átázott, a folytonos hűvös szelek a növényzet fejlődését, s a gyakori esőzések a tavaszi földmunkákat igen visszatarták. A légsulymérő ez évnegyedben nagyszerű és gyakori ingadozásnak volt alávetve, január 26 első napján a kemény hidegnek megfelelőleg a légsulymérő higanya magasan állott, mig 5 utolsó napján — midőn a hideg megtört — 10 és '/2 vonalnyi tért kétszer futott meg, ellenben márczius végével, midőn bő esőzés állott be, szokatlanul lesülyedt; legmagasabb állása = 29" 2'" (bécsi mérték) január 17-én; legalantabbik — 27" 8"' márczius 28. és 29-én, ekként ez évnegyedben a légsulymérői mozgalom = 18"' -j- tesz, mi rendkívül nagy. A légmérséklet s igya hévmérő állása az évszaknak, melyben előfordult, eléggé megfelelt, legalantabb fokon állott január 19. és 20-án = — 18° Reaum, legmagasabbon márczius 25-én -j- 15° R. ; február végével az éji fagyok megszűntek, s azontúl ez évnegyed végéig alig fagyott, mindazáltal a lég folyvást hűvös, éles volt, annál- inkább, mert a szél csaknem naponkint hűsité azt. A légnedvmérő főleg márcziusban bő nedvességi fokot jelelt, s attól keveset tért el, s valóban a légbőli nedvcsapadék tetemes mennyiségben történt. A szelek iránya folyvást igen változó, erejök jobbára mérsékelt, de igen csípősek, sőt hidegek, legtöbbször a keleti, de legerősebben az északi uralkodott, és pedig erőszakosan január 2-án és 29-én, továbbá márczius 16. és 28-án az északi; február 7. és 8-án a keleti. B. ) Átalános kórállapot: Ez évnegyedben az egészségi állapot annyiban kedvezőnek mondható, mennyiben, daczára a tartós kemény télnek s még inkább az uralkodó élelemhiánynak és Ínségnek, feltűnő járvány nem mutatkozott; mindazáltal az Ínség káros hatása észleltetett a siily (scorbut) többszöri előfordulásában, melynek esetei másként Egerben ritkák. A gyermeki kor kevésbbé volt megkímélve, ugyanis januárban a hártyás toroklobnak (angina membrán.) többen estek áldozatul, márcziusban pedig az enyhébb lefolyású kanyaró uralkodott. Felnőttek között leginkább csak az üdült kórfajok: aranyér, cs.uz, köszvény, vizkór, hurut fordultak elő, s minthogy ezekre a fönnebb említett körülmények is károsan hatottak, a halálozást középszerűnél nagyobbá tevék. Meghaltak összesen 232, ezekből 115 fi, és 117 nő. Rendes kórfajokban 208, hártyás torokgyíkban 20, szerencsétlenségből 3, meggyilkoltatott 1; orvoslás alatt voltak 54; törvénytelen elhalt 15. — A szülöttek összes száma az izraelitákon kivül 227, ezekből 118 fi és 109 nő. A háziállatok ez idő alatt legnagyobb részben ugyan takarmány szűkében, de vészmentesen tengettek, sem az ebek között a kemény hidegben veszettségi eset elő nem fordult. Az orvosrendőri intézkedések leginkább az élelmi szerekre voltak irányozva, minthogy ezek rendkívüli szüksége miatt a könyöradományok gyűjtése és hatósági élelmezése a szegénységnek elkeríilhetlen volt, és valóban úgy az illető hatóságok, mint egyesek vetélkedő buzgalma az Ínség enyhítésében méltó elismerést érdemel, s ennek köszönhető, hogy habár némelyek többször éheztek is, de éhen bizonyára el nem haltak. Dr. Dobrányi Ignácz, Eger város főorvosa. Ä gyöngyösi inségi bizottmány működése. Méltányos, sőt az utókorra nézve szükséges is, hogy az 1863/Vik évben édes honunkra nehezedett közinség tartama alatt történt intézkedések, és az ezek folytán alakult segélyző bizottmányok működései mcgörökittessenek, hogy mind a későbbi nemzedék ezekből követésre méltó példát vegyen, mind pedig a nyilvános elismerés által az önzéstelentil fáradozóknak a legnemesebb jutalom, a vég- inségtől megmentett honfiaik hálanyilvánitásában nyuj- tassék. Minthogy Gyöngyös városára az 1861-ik év tavaszától kezdve, — midőn gyakori, két Ízben nagy mérvű tűzveszély pusztította, miáltal több százezer frtnyi kár okoz- tatott, és a következő évekbeni szárazságon kivül szoléit két Ízben is jég és fagy nagy részben tönkre tette, —folytonos csapások nehezedtek: nem csoda, hogy a múlt évi valóban példátlan és emberemlékezetet felülhaladó szárazság különösen súlyosan érte azt. Azért is már a múlt nyár lefolyása alatt előre látható lévén a bekövetkezendő Ínség, élénk óhajtások nyilvánultak, bár mielőbb czélszerü intézkedések tétetnének annak elhárítására vagy könnyebb elviselhetésére. — Tudomásunkra városunk egyik fárad- hatlan buzgalmu polgára dr. Horner István, kórházi főorvos, ki azután is a bizottmányi tagok egyik legtevéke- nyebbje volt, még szeptember folytán egy felállítandó le- vesosztó-intézet iránt tett lépéseket, azonban ez létre nem jöhetvén, az óhajtásokon túl misem történt, mi az ügynek lendületet avagy határozott irányt adott volna. Végre azonban deczember elején a városi hatóság engedve a számosak által nyilvánított felhívásnak, a város előkelőbb és értelmes férfxait tanácskozmányra hivta meg, melynek folytán Berecz Ferencz elnöklete és Zatykó József prépost al-
