Eger - hetilap, 1863
1863-10-22 / 17. szám
132 A m. k. helytartótanács egy másik intézménye, melylyel Lukachich József nagyszombati lakos által, az Ínséges vidék legszegényebb két családja részére vásárlandó, s egyenlő részben kiosztandó kenyérnek való rozsbuzára adott 100 ft felét vagyis 50 ftot, lekiildé, — meghagyja, hogy az adományozó óhajához képest ezen összegen vásárlandó rozsbuza egy arra valóban érdemes és számos tagból álló legszegényebb családnak a központi inségi bizottmány meghallgatása után, szolgáltassék ki, s erről annak idején jelentés tétessék. Minek folytán a tisza- és tarnajá- rási fő- és al-szolgabirák, valamint Mezőtúr város polgármestere s Szolnok város főbírája utasittatni határoztalak, hogy a tiszti kertiletökben létező községi segély- bizottmányok meghallgatása után, ide hovaelőbb jelentést tegyenek : mely családot véleményeznek a mondott segélyezésre legérdemesbnek? Az ezután felolvasott helytartótanácsi intézvény tudatván, hogy az összes hátralevő tiszai átmetszési munkálatok végrehajtása legfelsőbb helyről engedélyeztetett, meghagyja, hogy e megye a tiszai osztály építészeti hivatalok felhívására a munkálatokban segédkezet nyújtson. Valamint ez, úgy a m. k. helytartó tanácsnak még más , többrendbeli intézvényei is , — melyek ketteje névszerint a dunagőzliajózási társulat s az országban létező összes vasuttársulatok szállítási kedvezményeit s ezek föltételeit tudatja — alkalmazkodás végett tudomásul vétettek. Ezek után felolvastatott a tiszajárási tiszt, főszolgabíró jelentése, melyben a nyomorral legnagyobb mértékben klizdö Sarud, Kisköre és Nagy-Iván községek részére, segélyösszeget kér küldetni. E jelentés folytán a megyei főpénztárnok utasittatni rendeltetett, hogy a pénztárban levő inségi segélypénzből 300 o. frtot a jelentést tevő főszolgabíró részére kiosztás végett szolgáltasson ki. Az ülés tárgyai közt több rendbeli kérvények és tiszti jelentések is fordulván elő, melyekben egyes Ínséggel küzdők részére, az illető községi inségbizottmányok véleményezése mellett, több kevesebb vetőmag kéretik, ezekre nézve határoztatott : hogy miután a Szolnok és Török-Sz.-Miklósra szállított összesen 70,000 p. mérő vetőmagból egyes községek részére jutandó mennyiség már korábban megállapittatott, s az ezen megállapítás folytán még fenmaradt 246 p. mérő gabona a kiosztásnál beállandó fogyaték fedezésére tartatott fenn, —a felolvasott folyamodványok és tiszti jelentéseknek a bizottmány részéről hely nem adathatik ugyan, tekintve azonban az előterjesztett indokokat, e kérvények és kimutatások — a gyöngyösjárási szolgabiró által beküldött jegyzékek kivételével, miután az e járásbeli községek idei termése kielégítőnek tapasztaltatott, — a m. k. helytartótanácshoz oly vélemény és kérelem kíséretében lesznek fölterjesztendők, miszerint azokat a bennök elősorolt sajnos körülmények és indokoknál fogva, kivételesen figyelemre méltatni, s ha lehetséges, eredményesiteni méltóztassék. Még nehány, helyszűke miatt itt nem részletezhető tiszti jelentés fölolvasása s azok feletti határozás után, végül azon indítvány tétetett, hogy az e megye alattas hatóságai által egybe- gyüjtött s ezeknél létező gabona Egerben és Gyöngyösön helyeztetnék el ; minek folytán a bizottmány Gyöngyös város polgár- mesterét utasítani határozá, hogy a mondott gabona egybegyűjtése és elhelyezésére alkalmas helyiségről gondoskodjék, egyszersmind a szolgabiráknak és polgármestereknek kötelességévé tétetvén, hogy az Ínség enyhítésére egyesek adakozásából befolyt s náluk létező gabonát a gyöngyösjárásiak Gyöngyösre, amátra- és tarnajárásiak pedig Egerbe a megyeházhoz szállíttassák be. Levelezés. Heves, okt. 16. Midőn e sorok Írásához fogok, körülbelül úgy vagyok, mint a jelen időben a gazdasszony : ha körültekint az ét| kamarában, alig talál valamit, miből az ebédet megfőzhesse ; bab nincs, lencse nincs, borsó nincs, krumpli nincs, nem termett s még is az ebédet el kell készíteni., nekem is levelet kell írni, s ha tárgyat keresek, miről Írnom kellene, alig találok valamit ; oly tehetséggel pedig épen nem birok, mint Jules Janin, ki a „semmiről" is igen szépen irt. — Ha az ember bajról, és szerencsétlenségről akar Írni, a mi pedig igen kellemetlen dolog, csak arra talál az ember a mai időben bő tárgyat. — Mintegy két hete a város ládája 300 forintig megraboltatott, utána tűz volt, a tűz után nem sokára, egy vezekényi ember határunkban agyonveretett, állítólag azért, mert lovat akart lopni; —- csakhogy ezt a mostani időben, midőn jó szóért is kap az ember lovat, elhinni igen bajos. — A férgek repczéinket jóformán már megették s végre az adóbehajtás is megkezdetett ; — igaza van a németnek, midőn azt mondja: „Für Sorgen sorgt das Leben," mert az ember csaknem naponként újabb és újabb bajra virrad fel — maholnap elmondhatjuk a palóczczal: „nem élőnk el hótyig," „ne gondolj most ahitvö, csak éhessönk." Azt mondja Sokrates : mennél kevesebb szüksége van az embernek az életben, annál inkább közeledik az istenekhez, kiknek semmire sincs szükségük — úgy látszik, a télen nolle velle elég alkalmunk lesz az istenekhez hasonlítani. — Záradékul egy sajátságos eseményt jegyzek föl, mely eléggé igazolja, hogy a babonaság a népnél a legnagyobb iparkodás daczára is csaknem kiirfhatlan. A múlt napokban történetesen a hevesi gyógyszertárban lévén, véletlenül tanúja voltam, midőn egy tisztességesen öltözött pórnő bejött, s először madárkölest kért, és miután azt nem kapott, egy pár gyöngyszemet, s minthogy ezt sem kapott, oly nagy aggodalomba esett, hogy az embernek önkéntelenül is kérdezni kellett: mi szüksége van ezen szerekre, melyeket gyógyszertárban sehol sem fog kapni ? A nő először hibezett habozott, később azonban igy nyilatkozott : „Uram, úgymond, Mérán öreganyám házánál nagy lopás történt : mintegy ezerkétszáz forint ezüstpénzben el- oroztatott éjjel a ládából. Én a tettest akarnám kitudni; ha a a madárkölest ráhintem tüzes uj szántóvasra, a tolvaj arcza mint a köles a tűzön kipattogzik, ha pedig a gyöngyszemet tűzre teszem, a tolvaj szeme kifut." — Csak nagy rábeszélésre bírtam a nőt annyira vinni, hogy a csendbiztoshoz menjen, s ott jelentse be kárát s az által nyomoztassa. — A nő váltig azt állította, hogy bármit mondjak, elmegy ugyan a csendbiztoshoz, de mégis azt hiszi, hogy ha gyöngyszemet vagy madárkölest kapott volna, előbb felfedezné a tettest, mint a csendbiztos. Hevesi. Apróságok. A (Szórakozottság.) Lessing sajátságai közt említik, hogy midőn irodalmi terméket tervezett, gondolataiba annyira el- merült; hogy gyakran egészen megfelejtkezett magáról. Egy este haza érkezvén, a kapunál csengetett, mire a házmesterné kinézett az ablakon, s Lessinget a sötétben föl nem ismervén, kiáltott : „A doktor ur nincs itthon!“ — „Köszönöm szépen!" felelt a költő, s azzal odább ballagott. Csak miután már két utczán végig ment, eszmélt föl mély elmerültségéből, s esete a házmester- nével eszébe jutván, most már öntudatosan tartott hazafelé. A (Török közmondások.) Éhezővel ne köss barátságot ; ha azt mondja is : „nem eszem", azért mégis megtölti bendöjét. Nézd meg előbb az anyát; s csak azután vedd el a leányát. Nincs tojásos kosár a hátán. (Üss rá!) A szerelmesnek Bagdad sincs messze. Az ételt sóval, de a sót mértékkel. A várakozás kiállhatlanabb a tűznél. A tűz a tél gyümölcse.
