Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)

3. Jelentések és beszámolók

* JELENTÉSEK ÉS BESZÁMOLÓK * alázatos vélekedésem az volt a, hogy tiszteletes Kutasy urat, más illy számkive­tett hellyen szükséges tanítónak competáló hasznos ekklézsiával méltóztatna a nagytiszteletű tractus megvigasztalni, ide pedig valamelly érdemes atyafit ren­delni, mert bár ezt a rittbergiek meg nem érdemlik, de a közjó illy messze lévő hellyen nem állhat meg különben. Amelly rendelések e bánáti ekkl[ézsi]ákat illetnék, azokat, ha postán fognak is hozzám küldetni, én kiváltom, s tovább küldöm. Ki is betses indulatiba, hív tisztelettel ajánlott maradok nagytiszteletű senior úrnak alázatos szolgája Szántó János m[anu] p[ropria]. 3.3.7. Szántó János táblabíró jelentése a lieblingi egyházról, 181795 Szántó János Temes vármegyei ügyész és táblabíró levélben tájékoztatta Benedek Mihály tiszántúli református püspököt Johann Gysing lieblingi lelkipásztor távozásáról. Gysing Galíciába, Josefsberg nevű német reformá­tus telepesek által lakott faluba távozott. Helyére Glöckner Jakabot hívták meg. Szántó egyben arról is tájékoztatta a püspököt, hogy Temes vármegye tisztviselői közül egyedül ő református, ezért igyekszik a kálvinista gyü­lekezeteknek minden segítséget megadni. A református egyházközségek ügyeivel való foglalkozásra maga az egyházkerület kérte föl Szántót. Ehhez a munkához viszont Szántó megfelelő jogi tájékoztatást kért Benedektől: arra kérte a püspököt, hogy küldje el neki a hatályos egyházi jogszabályokat. [p. 8.] Főtiszteletű Superintendens Úr! A lieblingi ekklézsia állapotjárói tett alázatos jelentésemre adott utasító betses válasszát főtiszteletű superintendens úrnak, mihelyest az September közepe tájára kezemhez adatott, mind a lieblingi reformatus atyafiaknak, mind pedig tjiszteletes] Gizin úrnak tudtára adttam, és azon igyekeztem, hogy ezt a további maradásra reávehessem. Nem is láttatott eleinte sikeretlennek igye­kezetem, szinte reá vette magát ő az ittmaradásra, azomba nem tudom, mi okonn nem egyezhetett meg minden kívánságaira nézve a lieblingiekkel fize­tésének annak idejébe lejendő megadása, és az elmúlttakról való elégtétel eránt, és emiatt változhatatlanul megállóit elébbeni szándéka mellett. Tudósíttatván erről, értésekre adttam a lieblingieknek, hogy akárki lejend is prédikátorok, 95 TtREL I.l.c.3. Igazgatási iratok 1767-1820. Szántó János levele Benedek Mihályhoz, Temes­vár, 1817. november 28. Vö. BEKREF http://bekref.bibl.u-szeged.hu/210/ 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom