Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)
3. Jelentések és beszámolók
* JELENTÉSEK ÉS BESZÁMOLÓK * annak fizetését rendesenn s minden [p. 9.] tsonkítás nélkül ki kelletik adni, attól pedig, amit egyszer a t[ekinte]tes vármegye helybe hagyásával esztendőnként prédikátoroknak köteleztek, sem ennek successorai praejudiciumára elállani, sem magoknak valamit lefogni nem szabad, mert a volt a botránkozás legnagyobb köve, hogy t[iszteletes] Gizin uram 30 pozs[onyi] mérő búzája hellyett 60 f[orin]tokba egyezett meg velek készpénzül, s bár egy p[ozsonyi] mérő búzának ára soha ezen egyezés ólta 10 f[orin]tnál kevesebb nem volt, sőt tavaly 25-30 f[orin]tra is felhágott. Mindazáltal azt a kevés pénzt sem vehette be rendesen tőlök maga nagy kárával, a lieblingieknek nem kis szégyenekre, és tsak akkor írttam osztán a főtiszteletű superintendens úr kegyes utasítása szerént t[iszteletes] Glöckner Jakab uram [na] k a lieblingi prédikátorságra meghívó levelet, midőnn egytől egyig újjólag kötelezték magokat a prédikátor kiszabott fizetésének rendesenn s minden tsonkulás nélkül való kiadására, sőt a parochialis földeknek is ez esztendőbe minden javítás nélkül való bevetésére, aminthogy az őszi nyomásba lévő 8 hód földet tiszta búzával valójába be is vetették. Választ Glöckner úrtól még eddig nem vettem. Annak oka, miért folyamodott légyen dimissorialisért főtiszteletű superintendens úrhoz 20-k Octoberbe tfiszteletes] Gizin uram, kéttség kívül a lesz, minthogy az itt lévő t[ekinte]tes v[ice]ispán urak illyes dimissorialis nélkül passussal provideálni nem akarták, én éppen akkor idehaza nem volttam. Nagytiszteletű esperest Juhász István úrtól pedig, kinek az eránt mindjár írtt volt, még választ nem kapott. Én megérkezvén Gyarmathára, t[ekinte]tes v[ice]ispán urakat tudósítottam arról, hogy a főtiszteletű superintendens úr elmenetelét nem ellenzi, erre passualist nyertt, s innen egy hét előtt el is indult, azzal a feltétellel, hogy személyesen fogja Debreczenbe főtiszteletű superintendens úrnak udvarlását tenni. A lieblingiek tudttomra sehol sem panaszolkodttak t[iszteletes] Gizin uram ellen, hanem hihetőképpen azzal mentette a cs[ászári] k[irályi] consistorium előtt t[iszteletes] Gizin uram maga újj ekklézsiáiba való kimenetele elkésését, hogy a lieblingiek ereszteni nem akarják, mert én is felakadttam volt abba, lehet-e néki elmenni, mindaddig, míg főtiszteletű superintendens úr utasítását venni szerentsém nem volt, s hihető, hogy bétsi agens úr ezen dolog elvégzése siettetésére a bétsi cs[ászári] k[irályi] consistorium által a josephsbergi ekklézsia kérésére volt requirálva. [p. 8.] Valamint egyéberánt eddig tsak a Bánátba megtelepedett református atyafiaknak erántam, mint Temes vármegyébe egyetlen egy közhivatalt viselő hitek sorsossa eránt való bizodalmok, és a nagytiszteletű békési vidékbeli consistorium által némelly különös esetekbe lett megbizattatásom volttak arra ösztöneim, hogy amennyibe erőm engedtte, és a reám bízott dolgok határi terjedttek, rajtok segíttsek, úgy, minekutánna főtiszteletű superintendens úr és a főtiszteletű consistorium az itt lévő reformata ekklézsiákra való vigyázást 90