Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)

3. Jelentések és beszámolók

* JELENTÉSEK ÉS BESZÁMOLÓK *

nro. 3 azt írja: Azzal is vádoltatik, hogy a rittbergi lakosokat mintha a földesuraság eránt való engedetlenségre ösztönözné. Ez alól kimenté magát a ritbergi bírák által kiadott testimonialis által sub lit. D. Azt megvalja, hogy ő a nagy szükség idején, amidőn halgatói tsaknem éhei hálásra jutottak, az administratio előtt személlyesen megjelent, és érettek instált, könyörüljön rajtok, mert kéntelenek lésznek eloszolni, és odamenni, ahol mind magokat, mind házok népét táplálhattyák, de ezt ekkor az administratio rosszra nem magyarázta, sőt kedvesen vette, hogy a szegényekért annyira szorgalmatoskodott.

Utoljára folyamodik a vjenerabilis] consistoriumhoz, és instálja, hogy ha érnek valamit a maga mellett béadott attestatumi, engedjék meg őnékie, és méltóztassék eránta továbbá is szeretetét mutatni, és a tőlle megsértetett főtisztjelendő] superintendens uraimat is ezekről tudósítani, ez ha lehet eránta megengesztelni, és ezek eránt az urat, administrator Dechán urat is informálni. Egyszersmind kéri azt is, hogy a liblingai luth [eranus ] prédikátor rendeletien tselekedete is közöltessék a maga consistoriomával, nevezetesen senior t[iszteletes] Simonides urammal. Ezek után marad a v[enerabilis] consistorium[na]k engedelmes szolgája Hedericy Jakab ritbergi r[e]f[ormá]tus prédikátor.

3.2.9. Beszámoló a debeljácsai református egyházközség megszervezéséről, 179574

1795-ben Szentmiklósi Sebők Sámuel esperes a Szentesen szolgáló lelkipásztort, Szalai Pált bízta meg azzal, hogy szervezze meg a telepesek által alapított Debeljácsán a református egyházat. Szentmiklósi arra utasította Szálait, hogy a hívek hitéletét, vallásosságát vizsgálja meg, valamint mérje föl az egyház vagyoni helyzetét.

Szalai beszámolójából kiderül, hogy Debeljácsa lakossága teljes egészében református volt, akik Hódmezővásárhelyről, Makóról és Magyarittebéről érkeztek. Érdekes, hogy a szakirodalom állításával szemben gyomai telepeseket nem említ.75 Az egyházközség megszervezéséhez a katonai parancsnokság támogatását megkapta, és hosszas győzködéseinek köszönhetően a telepesek hajlandóvá váltak egy négyszobás parókia felépítésére, valamint a lelkész pénzbeli és természetbeli járandóságainak a biztosítására. A falusiakkal arról is megállapodott, hogy önálló lelkészt fognak tartani, vagyis anyaegyházközséggé szervezik a gyülekezetét. Ezzel párhuzamosan

74 TtREL I.29.Í.33. Debelliács 1794-1867. Vö. BEKREF http://bekrcf.bibl.u-szeged.hu/7/

75 Vö.: Milleker, 1925, 92-93. Szekernyés, 2013, 264-266. Csete-Szemesi, 1994, 41-43. Bakator - Mészárosné Bába, 2003, 38,175.

54