Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)
1. Bevezető tanulmány: egyházlátogatások és összeírások a Békési Református Egyházmegyében
% EGYHÁZLÁTOGATÁSOK ÉS ÖSSZEÍRÁSOK A BÉKÉSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉBEN * kihirdetése után sem számolta föl az állam a protestáns ügyosztályt, csak átalakította azt: 1780 és 1783 között Okolicsányi Imre és Mandich Antal előadókhoz tartoztak a református egyház ügyei.47 Az állag átnézésekor viszont kiderült, hogy inventáriumokat, összeírásokat nem tartalmaz, hanem vallásgyakorlással, hitélettel, templomépítéssel kapcsolatos iratokat, ezért könyvünkbe nem került be innen forrás.48 III. Károly 1733-ban hozta létre a lelkészpénztárat, amely a katolikus alsópapság jövedelmét volt hivatva biztosítani. A pénztár működését a Helytartótanács felügyelte.49 Először művészettörténészek figyeltek fel ennek történeti jelentőségére, mert a 18. századi Magyarország művészettörténeti topográfiájához kiválóan használható, ugyanis a türelmi rendelet előtti időszakból ez tekinthető olyan országos összeírásokat tartalmazó forrásnak, amely az összes felekezet vagyonára kiterjedt.50 A csanádi püspökség esetében azért nem tették közzé Falkenstein Adalbert beszámolóját, mert az épületekre vonatkozó adatokat nem tartalmazott.51 Falkenstein pedig megemlítette, hogy a kálvinisták falvaiban düledező, romos templomok vannak, amelyek nagy része nem renoválható (vö. 4.1.3. fejezet). A lelkészpénztár 1733-ban Csongrád vármegyében is összeírta a plébániákat. Németi János főesperes két esetben említett meg reformátusokat: Algyőn és Szentesen. Az algyői reformátusokat a tápéi, a szentesieket a csongrádi plébániához tartozóként írta le. Annak ellenére, hogy Hódmezővásárhelyen is járt, beszámolójában nem utalta arra, hogy Vásárhelyen reformátusok éltek. Németi jelentése alapvetően a katolikus egyház szempontjából mutatta be a kálvinistákat, ezért részletesen kitért a katolikus eredetű templomok állapotára, és a katolikus plébániát illető jövedelmekre. Erre a forrásra a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja hívta fel a figyelmet.52 A jelentés szerint Csongrád plébániájának volt filiája Szentes, amely túl messze, mintegy másfél órányi járásra feküdt Csongrádtól. Az egykori katolikus templom Szentesen a reformátusok kezében volt, amelynek a falai és boltozata javításra szorult. Tápé filiája volt Algyő. Algyő Tápétól egy óra járásra feküdt. A faluban csak reformátusok éltek, de korábban katolikusok lakták a települést. Az összeírás szövegéből nem dönthető el egyértelműen, hogy az algyői vagy a tápéi templom állapotáról írja-e azt a szöveg, hogy az igen régi 47 Felhő-Vörös, 1961,127,138, 307. 48 MNL OL C 40 276. kötet Index actorum religionis annorum antiquiorum 1731-1779. 277. kötet Index generalis actorum religionis 1724-1779. 49 Sai.acz, 1933, 121-154. 50 Bónisné Wf.llon, 1969, III—IX. 51 Vö.: Sprenger-Wallon, 1971. 52 Baraczka, 1980,47, 82. 20
