Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)
1. Bevezető tanulmány: egyházlátogatások és összeírások a Békési Református Egyházmegyében
* EGYHÁZLÁTOGATÁSOK ÉS ÖSSZEÍRÁSOK A BÉKÉSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉBEN * és elhagyatott, a falak és a torony renoválásra szorul, mivel a szél már 8 éve kidöntötte (vö. 4.1.4. fejezet). Berényi Zsigmond Helytartótanácsos 1735-ben készített jelentésében a nagyváradi püspökség területén élő református gyülekezeteket is összeírta, és ismertette vallásgyakorlási jogaikat. Ezek szerint protestánsok éltek Biharpüspökiben, Margittán, Gyomán, Békéscsabán, Körösladányban, Szeghalmon, Mezőberényben, Szilágysomlyón és Bihar településen (vö. 4.1.7. fejezet). Stanislavich Miklós Csanádi püspök 1749-ben egy jelentést készített a Helytartótanács lelkészpénztári ügyosztálya számára. Jelentésében ismertette egyházmegyéje parókiáinak helyzetét, amelynek során megemlítette, hogy Nagyzerénden reformátusok éltek. Véleménye szerint a kálvinisták jogtalanul használták az egyházi épületeket, ezért érdemesnek tartotta volna azt visszaszerezni (vö. 4.1.8. fejezet).53 A lelkészpénztár számára 1753-ben felmérték a váradi püspökségben lévő plébániákat. Az összeírás során alapvetően az egyházközségek anyagi helyzetére voltak kíváncsiak, de néha kitértek a protestánsokra is. A Békés vármegyei Endrőd falu esetében megemlítették, hogy az endrődi katolikus pap gondozza a gyomai, a körösladányi, a szeghalmi, a füzesgyarmati és a vésztői szórványokat, de valójában ezekben a falvakban nem éltek katolikusok, ezért innen nem származott jövedelme a plébánosnak (vö. 4.1.9. fejezet). A Dél-Alföldön a 18. században csak katolikus földesurak gyakoroltak kegyúri jogokat a reformátusok fölött: Algyő Erdődy György birtoka volt, Szentes és Hódmezővásárhely Károlyi Sándor kezébe került, a Békés vármegyei református falvak Szentandrás kivételével Harruckern János György irányítása alá tartoztak.54 Rudnyánszky József, aki Békésszentandrást 1733-ban felesége révén szerezte meg, szintén katolikus volt.55 Makó mindenkori földesura pedig a Csanádi püspök volt.56 Az átnézett családi levéltárakban egyedül a Harruckern Ferenc iratai között találtunk a Békési Református Egyházmegyére vonatkozó összeírásokat: Harruckern Ferenc számára kivonatolták Békés vármegye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyveit. Összesen két kötetben foglalták össze a vármegye 1724 és 1765 közötti protokollumainak határozatait. Az első kötet készítője Csupor Ferenc volt, aki a munkájával 1751. október 24-én készült el. A második kötet 1765-ig tartalmazza a vármegyei végzéseket, ezért az valamikor 1765 körül készülhetett. A vármegyei jegyzőkönyv kivonatolására valószínűleg azért volt szüksége a Harruckern családnak, mert nem tartózkodtak folyamatosan 53 Sprenger-Wallon, 1971, 80-81. 54 Pammer, 2013, 142-151. Kruzslicz, 1987, 95. Rákos, 1984, 505. 55 Szilágyi, 2018, 58. 56 Rákos, 1993, 329-332. 21
