Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)
1. Bevezető tanulmány: egyházlátogatások és összeírások a Békési Református Egyházmegyében
* EGYHÁZLÁTOGATÁSOK ÉS ÖSSZEÍRÁSOK A BÉKÉSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉBEN * Az állam is igyekezett az egyházakról pontos információkat összegyűjteni, ezért III. Károly 1725. augusztus 9-én elrendelte, hogy mérjék fel a gyülekezetek állapotát. Ez az összeírás független volt a pesti vallásügyi vegyesbizottságtól, mert az uralkodó nem a bizottságot bízta meg vele, hanem a Helytartótanácsot és azon keresztül a vármegyéket. Az összeírás évekig elhúzódott, összesen 37 vármegye végezte el a felmérést. Az egyházi tisztségek megnevezésében a vármegyék pontatlanok voltak, mert nem voltak tisztában a református egyház struktúrájával. Például Csongrád vármegye 1728-ban a makói esperest superintendensnek tüntette fel.40 Tudjuk, hogy Csanád vármegye is megkapta a felszólítást az összeírás elkészítésére, de a vármegyei iratokban nincs nyoma, hogy azt el is készítette volna.41 Végül 1753-ban felmérték a vármegye gyülekezeteit, de csak a katolikusokat, és ezekben nem tértek ki a protestánsokra.42 Csongrád vármegye jelentésében három református egyházközséget sorolt fel, de a lelkészek megnevezése nélkül.43 1744-ben viszont nagyon részletes vizsgálatot folytattak le az algyői református gyülekezet eredetével kapcsolatban.44 Ennek ellenére a teljes vármegye egészét tekintve később nem készítettek protestánsokra vonatkozó kimutatást, noha 1749-ben a Helytartótanács kötelezte őket arra.45 1754-ben összeírták Csongrád vármegye összes katolikus plébániáját, de ebben sem említik a reformátusokat, kivéve Algyőt, mert a falu esetében leírták, hogy a templomot a reformátusok megrongálták, de most már Algyőn csak katolikusok élnek.46 1735-ben Békés vármegye nemesi közgyűlése a Helytartótanács kérésére összeírta a vármegyében létező református, evangélikus és ortodox egyházközségeket. Az összeírás Békésen, Vésztőn, Körösladányban, Gyulán, Gyomán, Mezőberényben, Fáson és Gyulaváriban talált református eklézsiákat. Evangélikusok éltek Szarvason és Békéscsabán, ortodoxok pedig Kétegyházán és Gyulán. Az összeírásban kitérnek a templomok és az imaházak eredetére, valamint azok állapotára is (vö. 4.1.6. fejezet). A Helytartótanácson belül 1724 és 1783 között állandó szervezetként működött a vallásügyi bizottság, amelynek kizárólagos feladata az akatolikusok ellenőrzése volt. A 18. században ez a reformátusokon kívül az evangélikusokat, az anabaptistákat és a görögkeletieket jelentette, és a bizottság legfontosabb feladata ezeknek a felekezeteknek a korlátozása volt. A türelmi rendelet 40 Csáji, 1958, 36, 39. 41 MNL CsCsML Makó IV.A.l.b.2. 1731. nr. 14. L. 42 MNL CsCsML Makó IV.A.l.b.14. 1753. nr. 107. R. 43 Csáji, 1958,41,57. 44 MNL CsCsML Szeged IV.A.l.a.5. p. 682-690. 1744. június 16. 45 MNL CsCsML Szeged IV.A.l.a.6. p. 151-154. 1749. január 17. 46 Zsilinszky, 1898,102-104. 19
