Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)

1. Bevezető tanulmány: egyházlátogatások és összeírások a Békési Református Egyházmegyében

* EGYHÁZLÁTOGATÁSOK ÉS ÖSSZEÍRÁSOK A BÉKÉSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉBEN * és a megfelelő iratkezelést is részletesen ellenőrizte (vő. 6.1.5. fejezet). Végül Szentmiklósi Sebők Sámuel alesperes 1787-ben keltezett körlevelében az egyházlátogatás rendjéről értesítette a békési egyházmegye gyülekezeteit. Levelében felhívta a lelkipásztorok figyelmét arra, hogy az egyházközségek számadásait zárják le, és az azokról készített beszámolókat mutassák be az egyházlátogatás során (vő. 6.1.6. fejezet). A békési egyházmegyében először 1786-ban készült írott egyházlátogatási jegyzőkönyv, de ez nem tartalmazta a teljes esperességet. Az egész egyházme­gyére kiterjedő vizitáció 1787-ben valósult meg (vő. 6.3.2. fejezet). Elképzelhető, hogy az első írott egyházlátogatási jegyzőkönyv keletkezése nemcsak II. József egyházpolitikájával, hanem a Szőnyi Benjámin esperes körüli botránnyal is összefügg. A békési egyházmegyében nemcsak az egy­házlátogatási jegyzőkönyv, hanem a közgyűlési jegyzőkönyv is 1786 és 1787 fordulóján modernizálódott.24 Van esély arra, hogy ez az egyházmegye veze­tője körül kialakult botránnyal magyarázható. 1787-ben Hódmezővásárhelyen Szőnyi Benjámin lemondott lelkészi státuszáról, így olyan esperesként vezette az egyházmegyét, akinek nem volt parókiája. Ezzel párhuzamosan Szentmik­lósi Sebők Sámuelt alesperessé választották, így az egyházmegye napi ügyeit már nem Szőnyi, hanem Szentmiklósi vezette. Tudjuk, hogy Szőnyi a vásár­helyi világi vezetőkkel folytatott háborúskodása során néhány iratot nem volt hajlandó a mezőváros elöljáróinak kiadni. Semmilyen bizonyítékunk nincs arra vonatkozóan, hogy ennek során az egyházmegye iratait is visszatartotta, mégis elképzelhető, hogy Szőnyi leváltása és az egyházmegyei írásbeliség átala­kulása között összefüggés van. Az egyházmegye működése szempontjából a két legfontosabb ügyviteli irattípus pontosan akkor alakult át jelentős mérték­ben, amikor Szőnyi a jegyzőkönyvek vezetését Szentmiklósira bízta. Talán az új alesperes nem fért hozzá a korábbi iratokhoz, ezért új protokollumot nyitott? Egyértelműen nem tudjuk megválaszolni, de elképzelhető, hogy így történt.25 Az viszont tény, hogy 1787-től kezdődően minden évben készült egyház­látogatási jegyzőkönyv. A református egyház gyakorlatával ellentétben viszont ezek feltűnően rövidek. Előfordul az is, hogy egy gyülekezet látogatásáról készített jegyzőkönyv egyetlen egy mondatból áll (vő. 6.3.2.24. fejezet). Nem 24 Az egyházlátogatási jegyzőkönyv 1786-tal kezdődik, de nincs annak nyoma, hogy Szőnyi készítette volna el a jegyzőkönyv tisztázott változatát, mert a jegyzőkönyvek nincsenek alá­írva. Ehhez hasonlóan az 1787-tel kezdődő közgyűlési jegyzőkönyvben sem találunk olyan bejegyzést, amely azt mutatná, hogy maga Szőnyi készítette azt. Azokon a részeken, ahol az 1780-as években megnevezik a bejegyzés készítőjét, általában Kuthi Ádám egyházmegyei jegyző nevével találkozunk. TtREL I.29.a.2. Közgyűlési jegyzőkönyv 1787-1829 és I.29.h.l. Egyházlátogatási iratok 1786-1843. 25 Hegyi, 2019,16. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom