Emődi András (szerk.): Az Érmelléki Református Egyházmegye történeti névtára 1849-ig - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 25. (Debrecen, 2022)

Előszó

Előszó

A református egyházmegyék (traktusok) és egyházkerületek történeti névtárainak összeállításához elengedhetetlenül szükséges levéltári adatgyűjtés, a régebbi szakirodalom adatainak kritikai feldolgozása, végső soron ezek rendszerezése és publikálása az elmúlt egy-két évtized során látványos eredményeket hozott. Ma már kézbevehető a dunántúli egyházkerület lelkészeinek és rektorainak 1849 előtti, és a tiszáninneni egyházkerület lelkészeinek időben a millenniumig terjedő történeti katasztere.1 A kolozsvári egyháztörténeti munkaközösség sorra jelenteti meg az egyes egyházmegyéket megcélzó kutatásainak eredményeit s így belátható időn belül a teljes erdélyi református lelkészi és tanítói adatbázis elkészíthetővé válik.2

Sajátos helyzetben van a Tiszántúli Református Egyházkerület, mert bár számos egyháztörténeti munka foglalkozott valamilyen formában az egyes egyházközségek, oktatási intézmények és egyházmegyék személyi vonatkozásaival is, azonban szabályos történeti névtára sem az egyházkerületnek, de még csak egyetlen traktusának sem készült el. Barcsa János nagyívű egyházkerület történetének az egyes egyházközségeket bemutató fejezetei, azoknak a lelkészeket lajstromozó adatsorai hiányosak, részben pontatlanok.3 A tiszántúli részek református papsága után érdeklődő kutatók így a mai napig elsősorban a Generális Konvent felhívására elkészült (1943/1944) kéziratokat használják, ám az adatszolgáltató lelkészek annak idején vegyes színvonalú munkát végeztek. Pontos lajstromokkal és — különösen a korai időszakok vonatkozásában — teljességgel megbízhatatlan adatsorokkal egyaránt találkozhatunk azok között.4 Még nagyobb bajban vannak az iskolatanítók-rektorok és préceptorok után

1 A Dunántúli Református Egyházkerületprédikátorai és rektorai I. (1526-1760), II. (1761—1849). Szerk. KÖBLÖS JÓZSEF, KrÁNITZ Zsolt. Pápa, 2009-2018.; A Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészei a kezdetektől a millenniumig. Adattár. Szerk. UGRAI JÁNOS. Sárospatak—Tiszaújváros, 2017.

2 KISS István: A Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye papjai és tanítói. Református Szemle XCI(1998). 210-222, 303-322; KISS ISTVÁN: A Dési Református Egyházmegye történeti névtára. Református Szemle XCII(1999). 142-158, 215-232; A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1686-1807. 7-7/7. Szerk. BUZOGÁNY DEZSŐ, ŐSZ SÁNDOR Előd. Kolozsvár, 2003—2007.; A történelmi Küküllői Református Egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1648- 1800.1—IV. Összeáll., s.a.r. Buzogány Dezső, Ősz Sándor Előd, Tóth Levente, Kovács MÁRIA Márta. Kolozsvár, 2008-2012.; ŐSZ SÁNDOR ELŐD: A Görgényi Református Egyházmegye történeti névtára, a kezdetektől 1848-ig. Bp., 2013.; TÓTH LEVENTE: A Sepsi Református Egyházmegye történeti névtára 1900-ig. Bp., 2013.; Megjelenés előtt állnak Ősz Sándor Előd és Tóth Levente további munkái, a nagyenyedi, a dési, a kolozs-kalotai, az udvarhelyi, a kézdi-orbai és erdővidéki traktusok lelkészeinek és tanítóinak névtárai.

3 BARCSA JÁNOS: A Tiszántúli Ev. Ref. Egyházkerület történelme. 7—777. Debrecen, 1906—1908. (1)112-252, (11)191-366.

4 Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár (TtREL) I.8.d. személyi adattár.-7-