Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)
1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.4. Paratextusok
kötethez, amelyet 1743-ig tovább bővítettek. Ennek készítője nem nevezi meg magát, de mivel egyházmegyei dokumentumról van szó, ezért feltételezhetjük, hogy az esperes vagy a jegyző volt annak lejegyzője. 1728. április 10-én választották meg Olcsai Andrást esperessé, Pápai Ferencet pedig egyházmegyei jegyzővé, így valamelyikük lehetett a szöveg összeállítója.32 A paratextusok utolsó keze Juhász Istvántól származik, de ez nem autográf, mivel az eredeti kötéstáblán lévő bejegyzés megsemmisült, de azt Szeremlei Sámuel lemásolta: „A korábbi kötéstáblájára belől Juhász Istjván] esp[eres] kezével ezek voltak írva.” A jegyzőkönyv új címlapja növényi keretmintába foglalja az egyházmegye nevét, de azt nem a 18. században használt névalakban adja meg, hanem az 1884- ben érvényes „békésbánáti” elnevezést használja. Az új címlap egyben tartalomjegyzék is, mert megadja a kötetben lévő iratok pontos oldalszámát is. Az 1729-ben összeállított mutató szerint létezett két másik olyan kötet („n[ota] b[ene] még két kötetb[en]”), amelyek lelkipásztori díjleveleket tartalmaztak. Ez az adat azért jelentős, mert ezek szerint a 18. század első felében még használatban volt két másik jegyzőkönyv is. Sajnos ezek ma már nem fellelhetők. Feltételezhetjük, hogy egyházlátogatási jegyzőkönyvek voltak, és nem csak lelkészi díjleveleket tartalmazó protokollumok. Ezt az állításunkat arra alapozzuk, hogy 1743-ban egyházlátogatás során írták össze a prédikátorok jövedelmeit, vagyis az egyházlátogatás része volt a lelkészek vagyoni helyzetének felmérése is.33 Könnyen elképzelhető, hogy ebben a két kötetben a díjleveleken kívül az egyházközségek állapotával kapcsolatban is voltak feljegyzések. A Császár Péter által 1886-ban összeállított mutató már az újrakötött jegyzőkönyv oldalszámozását veszi figyelembe. Császár a protokollumban szereplő összes személyt kigyűjtötte, és több szempont alapján is visszakereshetővé tette őket: nemcsak a családnevek alapján rendezte őket abc sorrendbe, hanem helyszín és téma szerint is. Tudjuk, hogy Juhász István esperes érdeklődött az egyháztörténet iránt, mert amikor 1801-ben Gyulán tűzvész pusztított, egyik első feladatának tartotta, hogy emlékezetből leírja a gyulai református gyülekezet történetét.34 Az egyházmegye első jegyzőkönyvének kötéstáblájára ezért készített Juhász feljegyzéseket a traktus múltjáról: kiderítette, mikor voltak egyházmegyei gyűlések és összeállította az esperesek névsorát. 32 TtREL 1.29.a.l. p. 24. 33 TtREL I.29.a.l.p. 39. 34 Kosa, 2008,13. 10
