Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

Margittá

* MARGITTÁ *

[MARGITTÁ]

Margita Mező Várossának s az ebben lévő Reformata Ekklésiának, a mennyire a kezünknél lévő Documentomokból kilehetett tapogatni, Régiségéről, az Ekklésia Javairól, Templombeli Clenodiumairol, s a Templom s Torony körűi tett ujjitásokról, némely ezen Ekklésiában szolgált Lelki Pásztorokról tett némely Jegyzései 1823dlk esztendőben Januarius Hónapban Ary András akkori Prédikátornak.

XXX

Margita a Berettyó fojó vize mellett fekvő kisded Mező Város, T. Ns. Bihar Vármegyében az úgy neveztetett Érmelyéki Processusban vagy Járásban. Ez, egy, ezenn a részen a legrégibb Hellyek közzül, mellyek az idegen népeknek és ellenségeknek rabló, égető, és pusztító dühösségei, és a tsak nem szüntelen tartó Hadakozásoknak Ínségei és pusztításai között megmaradtak. Megkellett ennek a Városnak lenni már akkor, mikor az Avaresek Kristus Urunk születése után 557dlk esztendőben Justinianus Napkeleti Császár Uralkodásának 30dlk esztendejében Dáciát a hol az előtt a Gothusok, még pedig az Ostrogothusok laktanak, elfoglalták. Mert ennek a Városnak még most is meglévő usualis Nagy Petsétjén ezek a betűk és szók vágynak Gothus betűkkel mettzve Civitatis Margita. Az esztendő szám pedig egy D betűvel van kitéve: melyből azt lehet kihozni, hogy az a Petsét Kristus Urunk születése után az ötödik században mettződött. Tsuda, hogy oly könnyen el veszhető kis portékát, oly sok századok olta, és annyi ezernyi ezer viszontagságok között mind ez ideig meg tudott tartani és őrizni a maradék. — De ha ezen városnak ily régi fenn állása hihetedennek tettzene is előttünk, tehát bizonyosabb ez, hogy a Magyaroknak kijövetelekkor, és itt az országban való megtelepedésekkor egy nevezetes Hely volt Margita Bihar Vármegyébenn. Mert ezt, Szent István a Magyarok első Királya, a most is ezt a Várost bíró Méltóságos Gróf Csáky Famíliának, Pest Vármegyében ugyan tsak Szent Istvántól neki adatott némely falukért tserébe adta, és Így Margiténak aequivalens Helynek kellett lenni a Pest Vármegyei Helységekkel. Bizonyos ez a tsere, Sigmond Királynak, egy, Csáky Miklóshoz és Csáky Györgyhöz 1442dik esztendőben Debreczenből költ Leveléből, melyben a többek között azt Írja Sigmond Király „ Hogy Szent István Királytól nyert volt a Csáky Familia Fest Vármegyébenn némely Jószágokat, de azokat vissza tserélte Szent István, advánn azpk hellyett Bihar Vármegyébenn nekik Margitát”. Lásd Budai Ferencz Polgári Lex. Tomo 1° pag. 492. Szent István Király idejétől fogva tehát szakadadanul a Méltoságos Csáky Familia, most ez idő szerént- 178-