Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

Margittá

* MARGITTÁ *

nevezetesenn Méltoságos Gróf Csáky Sándor Ur Ő Nagysága bírja ezt a kis Mező Várost.

Kihatvánn a Luther Márton és Zwinglius Huldrik által 1517dlk esztendőben Német és Svaitz Országokban reformált vallásnak fényes sugára, elsőben ugyan 1520ban Erdély, azután Magyar Országra, tsak hamar elterjedett az ezen a Részen is. Nevezezesen, hogy Közép Szolnok vármegyében mindjárt eleinte lábra kaphatott a Reformatio, azt tsak abból is ki lehet hozni, hogy mikor Szegedi Kis István 1545bcn ([utólag:] 1543) a Tasnádi Oskolába vitetett Tanítónak, már akkor a Tasnádi Oskola virágzó Protestáns Oskola volt. Margita tőszomszédjában lévénn Közép Szolnok Vármegyének, leheteden, hogy onnan ide is által ne hatott volna a Reformatio, sőt hogy ez a Szegedi Kas István lehetett Margitának is Reformátora, abból lehet gondolni, hogy ezen Szegediről a mondatik, „ bog)/ e% meggyujtvánn a Reform át a vallás fáklyáját Tasnádon szinte Erdély szélén, a Ríj és Meszes Hegyek mentibe, el hordotta agt, hol s^erentsés, hol s^erentsétlen állapotja lévénn egés% Sclavoniaig a Dráva és S%ávapartokig” /:Lásd Tót Ferentz Magyar Orsz. Protestáns Ekklesiai Históriáját az 52dlk paginán:/ Már pedig Margita is a Réz Hegy mentibe van alkalmasint.

De ha bizonyoson nem lehet is meghatározni, hogy mikor? melyik esztendőben? és melyik Reformátor által lett, vagy tétetett Margita Helvétziai Vallástételt követő Ekklésiává, a bizonyos, hogy a tizenhatodik századnak vége felé már a volt. Mert már akkor Tractusokra lévénn felosztva a Reformata Ekklésiák Magyar Országonn, Margita /:oppidum:/ az Ér Melyéki Ven. Tractus Laistromábann emlittetik Lámpetól pag. 643. a mely Tractusnak a 644dlk oldalon emlittetett első Seniora Csorba István 1597btn a Tasnádon tartatott Synodusban jelen volt.

Hogy a Margitai Reformata Ekklésiának mostani Temploma megvolt é akkor, mikor az egész Város Reformálódott, vagy pedig a már reformátusokká lett Lakosoktól azutánn építtetett? arra semmi bizonyos Documentuma ennek az Ekklésiának nintsen. Mert hogy Lorántfi Susánna az első Rákotzi György Erdély Országi Fejedelem felesége építtette volna, azt abból gondolják némelyek a mostani lakosok közzül, hogy 1790dlk esztendőben, midőn a mostani Templomnak Északi oldalán a Kathedra mellett egy nagy Ablak hely vágattatott újonnan a kőfalon, a falba egy emlék Követ találtak, melynek eggyik oldalára ezek a szók voltak metzve: Eapis memoriae Templi Marvittae Susannae Eorántfi 1630. a másik oldalán pedig ezek: Megtaláltatott a Margitai Reformátusoktól 1758k. Sokkal hihetőbb, hogy ez a Templom megvolt már a Reformatio előtt is, és Catholicum Templom volt a mint ezt mutatja a kis Templom formája is, mely sanctuarium hellyen szolgált abbán az időbenn; hanem reformálódvánn az- 179 -