Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)
Hegyközszentimre
* HEGYKÖZSZENTIMRE * [HEGYKÖZSZENTIMRE] Tudósítás a Hegy Köz Szent Imrei Helvétziai Vallástételt követő Szent Ekklésia eleitől fogva való állapotiáról § 1. Az Ekklésia Régiségéről A Hegy Köz Szent Imrei Helvétziai Vallástételt követő Szent Ekklésiának Régiségéről illyen Jegyzését olvassuk, idevaló Prédikátor Tractualis Notarius, idővel ezenn Ér-Mellyéki Egyházi Vidék Seniorának Nagy Tiszteletű Szántó János Urnák az 1800lk esztendőbenn kezdődött Ekklésia Protocollumának első Levelénn „Hogy ezenn Hegy Kó'z Szent Imrei Helljségébenn, a boldog Reformatiótólfogva lett légen Helvetica Confessiót tartó, vág Reformata Ekklésia, megtetszik az Er- és Berettyó Melljéki Tractusbeli Ekklésiáknak azpnn Catalogussából, mellyet Tiszt. Debreceni Ember Pál kéz írásából világ eleibe bocsátott Eampe Adolf Fridrik Ur in Historia Ecclesiae Reformatae in Hungária & Transilvania Traiecti ad Rhenum 1728 p. 643 & 644.” De mivel azonn Catalogus 1708 vagy 1706lk esztendő körűi készült, és adódott által nagy emlékezetű, s tiszteletű Ember Pál Urnák, nem egyébről tészen, s tehet az bizonyságot ennél, hogy az emlitett esztendőkbenn volt már itten Reformata Ekklésia. A boldog Reformatio, a mint a Históriából világos 1517benn kezdődvénn, noha annak boldogító súgárai tsak hamar eljutottak Magyar Országra, mindazáltal e Magyar Hazának nem minden Részeibenn terjedett el egyszerre a megtisztittatott Evangyeliomi Tudomány, hanem elébb edjik, utóbb a másik Részébenn vett az erőt, a szerént, a mint annak buzgó Tanítói bizonyos Nagy Érdemű s Tiszteletű Férjfiak, s Aszszonyságok pártfogása alatt ezenn nehéz, de fontos munkábann boldogulhattak. — Feltévénn tehát ezt, hogy a Magyar Országi Evangeüca Ekklésiák 1545bunn az Erdődi Sinat, vagy Gyűlés utánn kezdettek a Romai Ekklésiától megkülömböztetett Társaságot formálni /:Fő Tiszteletű Budai Ésaiás Ur Magar Ország Históriája IIlk Részének 70 §sa szerént a 117 óldalonn :/ feltévénn azt is, hogy 1550 v. 1552 vagy 1557 körűi tértek a Magyarok a Zwinglius, Calvinus, és Buliinger értelmére /:a mint ezt Fő Tiszt. Budai Ésaiás Ur emlitett Könyvének 87lk §bann említi:/ a Hegy Köz Szent Imrei Reformata Ekklésia Protocollumába lévő s elő hozott Jegyzést, legfellyebb is ezekre az időkre kell vinni, és ezenn időkre nézve irta ezt Nagy Tiszteletű Szántó János Ur is, hogy itt már ekkor tályban volt, és lehetett Reformata Ekklésia, melly annál hihetőbb, mivel Debreczen 1536bann reformálódvánn, onnan Szent Imréig 1550'8 v. 1557lg- 279-
