Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)
Hegyközszentimre
* HEGYKOZSZENTIMRE * elterjedhetett a Reformatio boldogító világa: a közel lévő N. Várad is 1557ben vévénn bé a Reformatiot. Még hihetőbb pedig ez, hogy 1569lk esztendőbenn volt már Hegy Köz Szent Imrénn Helvetica Confessiot tartó Ekklésia, mert a Dávid Ferentz, és Blandrata György ellen tett közönséges s 10k Octoberbenn 1569ben Váradonn tartódott Synodus végezéseinek magát, a több Prédikátorok között Kántor Jánosi István is aláírta, mint a Szent Imrébenn lévő Ekklésiának Prédikátora /:Lásd Lampe v. Ember Pál Historia Ecclesiastica]^ Libr. II. de Ao. 1569 pag. 249. ezenn szavakbann „Stephanus Kántor Jánosi Minister Ecclesiae quae est in Sclent lmre”\l Ki, hogy ebbenn, és nem más Szent Imrébenn volt Prédikátor, onnann lehet szinte egéssz bizonysággal kihozni, mert a Szent Imrék közt ez a Hegy Köz Szent Imre esik Váradhoz legközelebb: és az ide nem messze lévő Ekklésiáknak Prédikátorai legszámosabban Írták magokat ezenn végezéseknek alája, p. o. a Csatári, Mitskei, Püspöki, NagyLétai, Tótteleki, Albési, Túlkai, Patzali s.a.t. Prédikátorok. Ezenn 1569,k esztendő utánn mitsoda állapotba lett légyen az itt lévő Helvétziai Vallástételt követő Ekklésia szintén az 1696lk esztendeig, arról semmi nagyon bizonyos Dátumaink nintsenek: hihető, hogy a többi Magyar Országi Reformata Ekklésiákkal köz viszontagságok között hányattatott. Hogy volt itt minden változások között is mindég Reformata Ekklésia, onnan lehet kihúzni, mert ezenn időközről két Úr Vatsorájához tartozó Kannái Czinből ma is vágynak Ekklésiánknak: az edjiken ez az írás van: En N. Máté Imréné Nayv Eó'rintg Ilona a Betsűlletes Syent Imrei Ekklésia számára, ag ÜrJéyus Krisztus Halálának emlékezetének kiszolgáltatására e?y Kannát Ao. 1645. A másikonn ez: A Szent Imrei Ecl.sa. Mag. Cyin. Jenei Mihály Deák AND. 1690. A Nagy Tiszteletű Ér- és Berettyó Mellyéki Egyházi Vidéknek az 1784lk esztendőbenn esett Félegyházi veszedelmes gyuladástól megmaradott eggyetíenegy Protocollumából / :a mikor Félegyházi Prédikátor, és akkori Ér-Mellyéki Esperest Nagy Tiszt. Túri Mihály Urnák javai, ezenn Nagy Tiszteletű Tractus más Protocollumaival eggyütt megégtenek:/ Nagy Tiszteletű Szántó János Ur ide való Prédikátor, és Tractualis Notarius az 1800lk esztendőbenn kijegyzette, s Protocollumunkba beírta azon Tiszt. Tudós Prédikátoroknak neveiket kik itten szolgáltak, kik is Így következnek: az 1633lk esztendőtől fogva 1696‘8 TT. Gyarmathi Miklós Semlyéni János Veresmarti Miklós /:cca A.um 1677:/ Urak.-280-
