Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 II. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Szatmári Egyházmegye
os SZATMÁRI EGYHÁZMEGYE bo már két év óta nem kaptunk kongruát s ehez az új rezsim urainak gyülekezeteinket megfertőző híresztelése, hogy ne fizessenek egyházi adót, mert az új uralom a református papokat sokkal bővebb javadalommal látja el mint a magyar állam s mindéhez, hogy hadi törvényszék elébe akartak állítani. Ezért 1920. január elején félévi szabadságot kértem. Beiratkoztam a budapesti Pázmány egyetem bölcsészeti fakultására. Még kísértett a régi álmom: vissza a tanári pályára. A magamai vitt pénz az akkori devalváció miatt csakhamar elolvadt. Azért 1920. júniusban visszamentem Erdélybe. Bemutattam az egyetemi félév indexet. Fizetésemből bekasszáltam amit lehetett. Átadtam szabályosan az eklézsiákat és állásomról lemondottam. Ugyanakkor Pesten hitoktatást vállaltam a Nemes u. és Gömbös utcai polgári leányiskolákban s néhány elemi iskolában. Orabeosztásom olyan volt, hogy az egyetemi előadásokat is ledolgozhattam. Már 4 félévem volt. A fdozófia pedagógia és esztétika szakból készültem doktorálni, ekkor hazahoztak az idős és beteg lelkész mellé azzal, hogy az állás biztosítva lesz számomra. Itt újból történt valami, ami terveimbe, mint a villám csapott bele. A lefolytott kommunizmus — lelkes utakat keresett a feltörésre. Román megszállott kerületről épen a trianoni határ szélén fekvő Bagamérba csempézték át éjszakánként egy vallásos formába bújtatott kommunista szektának, a millenistáknak a röpiratait. Ugyanakkor kilépett a homályból a már Amerikában agitátornak kiképzett Szabó Jóska, egykori el. isk. tanítótársam, aki már gyermekkorában a templomi perselyeket kifosztogatta. Az új prófétát elfogattam. A röpiratokat elkoboztattam. Ekkor a budapesti kommunista központ leküldte a maga ügyvédeit s az Amerikából Magyarországba küldött országos hatáskörrel felruházott fő fő agitátorát, valami Varga nevű tévedt magyart. Ezt is elfogattuk és az országból kitoloncoltattuk. A Belügyminiszterhez felterjesztést tettem a debreceni rendőrségen keresztül, hogy ezt a vallásos formába bújtatott kommunizmust rendeletileg tiltsa el. A rendelet meg is jelent. Közben száz számra kísérték be falumban a csendőrségre a megtévesztetteket. A falu fel volt bolygatva. Maga a presbitérium is megtévesztve. így következett be a papválasztás. Harmincnégy többséggel sajnos falumban megbuktattak. Ez volt egyházamtól a harmadik jutalom. 1923. okt. 1.-én Debrecenbe mentem be. Alkalmazásom: Temp lomegyesületi-titkárság, az összes belmissziói munkák központi vezetése, templomi, színházi, kollégiumi dísztermi ünnepi előadások rendezési, Dr. Révész Imre főszerkesztésében un. „Vasárnap” gyülekezeti lap felelős szerkesztői tisztének átvétele, külterületi istentiszteletek végzése. Fizetés teljes hitoktatói fizetés, segédlelkészi címmel. Irodai helyiségem a központi lelkészi hivatal. Ez azonban olyan lármás hely volt, hogy ott dolgozni alig lehetett. Inkább kaszinó, mint hivatal. Vagy hivatalos órák előtt, vagy után lehetett dolgozni, de egész nap alig valamit. Hiába tettem panaszt Dr. Révész Imrének, mint közvetlen felettesemnek, hiába Dr. Baltazár 500
