Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 I. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Felsőszabolcsi Egyházmegye
es FELSŐSZABOLCSI EGYHÁZMEGYE so Feleségem Jezemiczky Erzsébet 1891. október 9-én született Terescsényszecsődön (mai nevén Magyarszecsőd). Atyja Jezemiczky Kálmán tanító családból született 1846. november 22-én Kercán. Felesége Takács Mária szintén tanító családból született 1853. február 7-én Kúp községben. Jezemiczky Kálmán 1874-ben kezdte meg szent szolgálatát, mint rendes lelkész terescsényszecsődi egyházban. 1876-ban megnősült Takács Sándor volt kupi tanító leányát vette el feleségül, aki akkor Pápán lakott: Takács Máriát. Ez a kis szecsődi egyházközség egy népes lelkészi családot látott boldog egyszerűségében és gazdag örömökben maga körül. A lelkészi pár 11 élő gyermeket ölelt szerető szívére. A lelkipásztor 30 évi szolgálat után 58 éves korában terescsényszecsődi egyházban végezte be földi életét. Felesége a nagy népes családot Pápára vitte, hogy itt könnyebben taníthassa és nevelhesse fel őket. Betegségében Margit leányához ment Hidashollósra, ahol leánya, mint tanítónő szolgált. Itt szólította el a halál is 1915-ben 62 éves korában. Porrészei a szecsődi temetőben pihennek megboldogult férjével egymásmellért a boldog feltámadásra. * Tiszabezdéd László Albert László Albert 1893. dec. 1-én született Szabolcsbákán, hol édes apja málai László Gyula ig. tanító s a felsőszabolcsi ref. Tanító egyesületnek 27 éven át tanitóegyesületi elnöke volt. - A családfája Gömörből ered, régi nemesi család, egyik ága elszegényedett s ennek egyetlen sarja volt László Gyula. - Szülőfalujában végezte az elemi iskolát, majd Debrecenben és Nyíregyházán folytatta a gimnáziumi tanulmányait, melyet jeles eredménnyel végzett el. A debreceni akadémián, 1914-től egyetemen végezte a theológiai tudományokat, ahol jeles diák volt s ezért bent tartották „contra scriba”-i esküdd tisztségben az 1917-18. isk. évben. Bár külföldi tanulmányi ösztöndíjat kapott, nem mehetett külföldre a világháború miatt. 1918. júl.-tól Uray Sándor debreceni lelkész mellett szolgált s. lelkészi minőségben, mely időre esik a kommunista forradalom. Mivel éppen a M.Á.V. vagongyárában ő volt a hitoktató, részt vett a kommunista agitációk fékezésében, melyért őt Baltazár Dezső püspök külön is nagyon szerette és önéletrajzi könyvében megemlékezik róla, mint munkatársáról. 1919. július 1- én Balmazújváros magyar egyházába ment helyettes lelkésznek, ahol sok küzdelem s megpróbáltatás várt a fiatal lelkészre az oláh megszállás miatt, a forradalom után. 1920. szeptemberében Kisvárdára ment egyházmegyei segédlelkésznek, Kovács Lajos esperes mellé, honnan 1921. aug. 21-én 249
