Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
megemlékezések vagy élőkkel való találkozások előkészítésében és lebonyolításában is jeleskedtek (1904-ben Jókai, 1910-ben Mikszáth emlékünnepség volt). Ezek a köri munkaülések és ünnepi fellépések 1906 ősze és 1908 nyara között a szigeti főgimnáziumban végzett és itt érettségizett Zilahy Lajos - a két világháború közötti sikeres író - általános műveltségének gyarapodásához és irodalomalkotási csírájának kifejlődéséhez is élénkítő hatással voltak. A tanulmányaiban kezdettől kitűnő és jeles diák hetedikes korában még „Cicero mint bölcseleti író” témára megírt dolgozatával 10 koronás jutalomdíjat nyert. Irodalmi, önképzőköri felolvasásai, szavalatai és hozzáértő bírálatai révén már ebben a tanévben tanulótársai és a kört vezető tanár elismerését is kivívták. A következő tanévben aztán újabb és újabb feladatok teljesítésével bízták meg: 1907. október 31-én a reformáció tiszteletére rendezett emlékünnepségen Zilahy „Luther álma” című saját költeményét szavalta. Az önképzőkör által megszervezett színi előadáson Ábrányi Emil „A végrehajtó” és Labich „Ajánlott levél” című darabjában lépett fel. 1908. március 15-én az önképzőköri előadáson az emlékbeszédet Zilahy tartotta. Egy másik köri összejövetelen „napjaink költészetét és Kiss József pályáját méltatta.” Ebben a témában vallott nézeteit a főgimnázium által „Kiss József ballada költészete” címen kiírt pályázatára is megfogalmazta. A pályázat bírálói a nagy elődnek tekintett Kiss József Zilahy általi értékelését ugyan „túl merésznek tekintették, de azt, mint kétségtelen önálló és legjobb alkotást” első díjjal jutalmazták. Ugyancsak VIII. osztályos gimnáziumi osztályos évében a szigeti „Szilágyi István kör” néven működő városi közművelődési egyesület egyik pályázatán is részt vett, ahol a „Vár asszonya” című balladájával, most már felnőttek között is élete első irodalmi sikerét aratta. A líceum diákjainak körében egyébként Zilahy utoljára 1916 és 1917-ben „volt jelen”. De ekkor már csak képletesen, mert a frissen nyomtatás alól most megjelent verses kötetéből, az iskola egykori diákjára büszke, évtizeddel fiatalabb utódok, többen is szavaltak.96 A főgimnáziumi irodalmi kör tevékenységére egyébként a városban 1902 és 1912 között működött „Szilágyi István kör” léte és ennek szelleme is nagy hatást gyakorolt. Az ott folyó viták és az évenként pontosan és gondosan megjelenő évkönyvek alapján (is) a főgimnázium diákjai közvedenül olvashattak- hallhattak a magyar irodalmi életet megújító törekvésekről és eredményekről. Ady Endre és a Holnaposok jelenléte a líceum és ezen belül a főgimnáziumi irodalmi önképzőkör munkáját is megtermékenyítette. Ennek heti rendes ülésein 1912-ben Petőfi Sándor és Arany János több versei mellett Ábrányi Emiltől, Lévai Józseftől és másoktól is szavaltak; előadás hangzik el Katona Bánk Bánjáról és Kisfaludy Károly „A kérők” című vígjátékáról. Az év fő vitáját azonban az október 26-án Ady Endre „A vén diák üdvözlete” című versének elszavalása váltotta ki. A lelkesedők és bírálók között egy VIII. osztályos gimnazista szájából az is elhangzik, hogy „...ezek a modern költemények 71
