Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT

nem önképzőkörbe valók” és javasolja, hogy „...ezt az irányt a körből zárják ki”. A javaslatot maga a tanár-elnök is támogatta, de a verset szavaló Zakariás László VII. osztályos diák mellett a diákok közül sokan a modern irányzat kizárása ellen érveltek. A vita elfajulásától tartva, a kör ifjúsági elnöke a vitát berekesztette, de ezzel dacolva, többen a vitát újraindították. A következő köri ülésen a főgimnáziumi igazgató is jelen volt és közölte, hogy az Ady vers elhangzását követő állásfoglalások miatt, a tanári kar 18 diákot jegyzőkönyvi megrovásban és a körből való kizárásra ítélte. Az Ady és a modern magyar irodalom körüli viták ennek ellenére tovább folytak. Szigetről sem hiányoznak az Adyt „oktató szatirikus versek”. 1913 februárjában az egyik köri tag „a modern lyráról” tartott felolvasásában Adyval és követőivel kapcsolatban „.. .rosszalja bennük azt, hogy nem valódi érzést, csupán színfoltot, benyomást festenek, s hogy a férfit nem küzdelmében, hanem züllöttségében s a nőt soha sem tisztaságokban mutatják be. Mégis nagy érdemük nyelvünk festőiségének kihasználása” Rögzítem: „a felolvasást a kör megdicsérte”.

A vita ugyan kisebb tűzzel, de a háború kitöréséig tovább folytatódott. Az 1914—15-ös tanévben az irodalmi önképzőkör nem működött, 1916 első hónapjaiban azonban tevékenysége újraindult. A műsorban mostantól sok a háború menetéhez, borzalmaihoz kötődő novella, vers és dal előadása és ezek bírálata. Ernőd Tamás verseit szavalják. És Ornstein Sándor VIII. osztályos főgimnáziumi diák „A háború és szocializmus” címen tart előadást, melyben leszögezi:,,.. .a jelen háború határkő a szocializmus eszméinek megvalósítása felé!”

Az irodalmi kör 1916-os évi programjának kiemelkedő eseménye Arany János születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emléküléshez kapcsolódott. A vármegyeháza dísztermében ez alkalommal a diákelőadók több verset szavaltak, majd Juhász Qakobinyi) Péter igazgató „Arany és Szilágyi” címmel tartott előadást, melyben a költőóriás pályájának indulásakor, az akkori szalontai iskolarektor Szilágyi Istvánnak meghatározó szerepéről és a köztük Arany élete végéig megmaradt megtermékenyítő barátságról értekezett.

A későn indult 1917-18-as tanév legeredményesebb díszgyűlése pedig az Arany-Petőfi-Tompa költői trió méltó tagjának, Tompa Mihálynak születése századik évfordulójáról emlékeztek, ugyancsak a vármegye nagytermében. Szigetről és a megyéből összesereglett meghívottak szavalatokban, megzenésített versek előadásában gyönyörködhettek.97

A főgimnáziumi diákság irodalmi önképzőkörének tevékenységéről szólva rögzítenünk kell, hogy az első világháború kitörése előtt a „Szilágyi István irodalmi önképző kör” három országos irodalmi társaságnak is tagja volt és a kör diákságának állandó művelődésére és tartalmas szórakoztatására, évenkénti megrendelés útján a következő újságok és folyóiratok álltak rendelkezésükre: Irodalomtörténet, Magyar

72