Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT

Ezt követően a szigeti jogakadémia tantervében csupán az 1911-ben nyomtatásban is megjelent „Szabályzat a tudományegyetemek és a jogi akadémiák tanulmányi és vizsgarendjéből” hozott bizonyos mértékű országos változást. Ennek alapján a szigeti jogakadémia fennállásának utolsó évtizedében a következő vizsgák léteztek:

Alapvizsgák:

Az első alapvizsga tárgyai:

a. római jog, a pandekta jog mellőzésével

b. magyar alkotmány és jogtörténet, különös tekintettel a nyugateurópai jogfejlődésre

A második alapvizsga tárgyai:

c. a magyar közjog

d. a közgazdaságtan a pénzügytannal A harmadik alapvizsga tárgyai:

e. a magyar magánjog

£ a magyar anyagi büntetőjog

g. a magyar büntetőjog Államvizsgák:

Jogtudományi államvizsga tárgyai:

h. a magyar magánjog, kapcsolatban az osztrák joggal, amennyiben az utóbbi a magyar birodalom-területén gyakorlati jelleggel bír

i. a magyar anyagi büntetőjog

j. a magyar büntető perjog

k. a magyar kereskedelmi és váltójog

l. a magyar polgári törvénykezési jog

m. a magyar közigazgatási jog, valamint a magyar pénzügyi jog, főbb elvei és intézményei

Az államtudományi államvizsga tárgya:

n. a politika

o. a magyar közigazgatási jog, tekintettel peren kívüli eljárásokra, a telekkönyvi rendtartást is, továbbá a büntetőjognak a kihágásokról való része, valamint a rendőri büntetőeljárás

p. a magyar pénzügyi jog, kiterjeszkedve jövedéki kihágásokra is

q. az egyházjog, mint az egyházaknak alkotmányi és közigazgatási joga

r. a magyar állami statisztika

Mindezek vizsgabizottságok előtt zajlottak. Az alapvizsga-bizottságokat a jog és államtudományi kar tanárai közül nevezik ki. A két államvizsga-bizottságot a vallás

68