Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
dott, egy pedig március 15. (időnként április 11.) volt ünnepnap. Október 6-án vidékünkön csupán Szatmáron volt szünnap. A számonkérés megszigorítása érdekében visszaállították a téli (félévi) vizsgát (rigurózumot). Azok a diákok, akik a félévi vizsgákon elégtelent szereztek, az év végi vizsgákra csak akkor jelentkezhettek, ha előzőleg az első félévi anyagból sikeresen pótvizsgáztak. A tanulók osztályzásában az 1877—78-as tanévtől az országosan elfogadott: kitűnő, jeles, elegendő és elégtelen érdemjegyeket használták.73 Az 1886-87-es tanévtől kezdve, főgimnáziumi szinten az állami tanterv és óraterv használata vált kötelezővé. A használható tankönyvek jegyzékét, azonban a Tiszántúli evangélikus református középiskolai felügyelő tanács hagyta jóvá. Az általános gyakorlat szerint a szigeti főgimnázium tanári kara (is) szinte évente, bő jegyzékben, részletesen megindokoltan kérte az általa használatba veendő új tankönyvek jóváhagyását. S ez a gyakorlat az első világháború kitöréséig érvényben volt. A használatos könyvek jegyzékét egy idő után az iskolai értesítők is közölték. A könnyebb és operatívabb eligazodás céljából a Il-es számú mellékletben a Szigeten 1885-86 és 1889-90-es tanévekben használt tankönyvek jegyzékét közöljük. Az összeállításban található tankönyvszerzők közül Kovács Béla, Sáfrány Péter és Szent-Imrey Tamás a szigeti református főgimnázium tanárai voltak és tankönyveik többségét is Szigeten adták ki. Az utóbb jelzett tanévre vonatkozóan a főgimnázium tanári kara felmérést is készített, melyben a debreceni egyházkerületben működő al- és főgimnáziumokban használt tankönyveket hasonlították össze a Szigeten érvényben lévőkkel. A felmérés eredményeként a Szigeten használt tankönyvek közül 26 a debreceni kollégiumban, 9 Szatmáron, 6 Hódmezővásárhelyen, 4 Túrkevén, 3 Kisújszálláson és kettő-kettő Hajdúnánáson és Karcagon is kötelező volt. A csupán Szigeten elfogadott tankönyvek száma 36 volt.76 1886-tól az is általánossá vált, hogy az év végi vizsgákon kívül a tanulóknak évközben is két időszaki vizsgán kellett bizonyítaniuk. A legnehezebb megmérettetést Szigeten is az érettségi vizsgák jelentették. A líceum keretében az első érettségire 1864-ben került sor. A vizsgák az évente kinevezett illetve megerősített bizottságok előtt zajlottak. Ezekben, az iskola tanári karán kívül, az egyházkerület vagy utóbb az egyházmegye által kinevezett egyházi vagy polgári tisztségviselők is helyet kaptak. Az így megalakult vizsgabizottságnak időközönként sok dolguk akadt, mert a magántanulók és esetenként a más iskoláktól, erre engedélyt nyert, vizsgázni óhajtók jelentkezése miatt az 1880—1900-as időszakban évente 4-5 vagy még több érettségi vizsgaszessziót is rendeztek, amelyeken aztán nem minden vizsgabiztos jelent meg. Az ilyen alkalmak aztán több - megalapozott vagy alaptalan - gyanúsításokra adtak alkalmat. Ezek elkerülése érdekében, több éven át a magántanulók érettségizését Szigeten nem is engedélyezték.11 61
