Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
VI. Olvassák szorgalmatoson a régi görög és deák írókat s a nevezetesebb dolgokat magoknak feljegyezzék. Erre a végre minden deáknak jegyzőkönyve legyen. VII. írjanak gyakran munkákat a maguk gondalatainak kifejtésére, ha közönségesen nem parantsoltatik is. VIII. Tanuljanak feltenni olyan dolgokat is, amelyek a közönséges életben elé szoktak fordulni. IX. A szépírásban gyakorolják minden módon magokat, úgy az éneklésben is, sőt akiktől kitelhetik s módjok legyen benne, a rajzolásban és musikálásban is. X. Amit midőn olvasnak, meg nem értenek, különösön a professoroktól vagy más ahhoz értőktől megkérdezzék. XI. A magyar, a deák, a görög és a német nyelvekben, többekben is ha lehet, magokat kimívelni igyekezzenek. XII. De semmi nyelven ne kívánjanak olvasni haszontalan elmésségtől származott, jól meg nem gondolt és a nyughatadanságra vezető írásokat, aminemúek a sokféle románok, a társasági alkotmánynak megzavarására néző és lármás újjításokra czélzó könyvek, hanem olyanokat, melyekből igaz és fundamentumos tudományt, előrelátást és okosságot lehet szerezni. XIII. Nintsen nagyobb disztelensége az embernek, mint a restség, tunyaság, munkátlanság és minden gyávaság. Valamint nints nagyobb dísze mint az igaz munkásság és szorgalmasság. Tehát minden restséget kerüljenek és igazán szorgalmatosok legyenek. XIV. Úgy készítsék magokat, hogy valaha a haza díszére lehessenek, az igaz szorgalmatosságnak, a jó rendnek, munkásságnak, a tudományoknak, a mesterségeknek, a földmívelésnek stb. tanításával s virágoztatásával és példái lehessenek a békességre, a tsendességre, a közboldogságra és a lármák s visszavonások megakadályoztatására való törekedésnek. XV. Az embernek a maga boldogsága a mások boldogságától függ, tehát tanuljanak meg tisztán szeretni más embereket és boldogságokra igyekezni. XVI. Vigyázzanak egészségre is illendőséggel azok szerint melyeket Hufelandnak tselekvő részéből s az egészséget tárgyozó Cathechismusból megtanulni tartoznak és munkáikat oly változtatással folytassák, hogy nagy elfáradás nélkül minden tehetségeiket kimíveljék. XVII. A tsinosság, a józan és mértékletes élet fő oszlopai mind az egészségnek, mind az erkölcsi léteinek. Tehát ezeket kövessék. Abban áll pedig a tsinosság, hogy mentői kevesebbet érjen a maga testével az ember idegen dolgokhoz és semmi motskot magakörül meg ne szenvedjen. Innen másnak ruháját is viselni nem tarthatik jónak. A mértékletesség pedig abban áll, hogy soha sem étellel, sem itallal meg ne terhelje magát az ember, hanem úgy tartsa magát, hogy mindenkor étel és ital után vidá-295