Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

II. AZ ISKOLA 1797 ÉS 1851 KÖZÖTT

Az elemi és gimnaziális osztályok átszervezéséről és a polgári iskola beindítá­sáról ezzel párhuzamosan, 1846 nyarán, az iskola pártfogósága és az általa kinevezett bizottságok, a tervek és tervezetek sokaságát tárgyalta meg és vetette papírra. Még a tanterv-javaslatok is elkészültek. A megvalósításhoz szükséges pénzforrások hiányá­ban az új tervezetről semmi sem valósult meg és a forradalom kitöréséig és annak leve­réséig minden maradt eddigi formájában. 3. Tantervbeosztás, tankönyvek A szigeti iskola oktatási tervei, Hari Péter javaslatai alapján, az 1797-1802-es években rögzítődtek. Ezek a tervek az elsajátításra kitűzött tananyag tantárgyankénti meghatározása mellett, sok esetben a kötelezően előírt vagy helyenként ajánlott tan­könyveket vagy szakmunkákat, a felső fokozatú diákok számára pedig az alaposabb elmélyülést megkönnyítő ajánlott olvasnivalókat is megjelölték. Ezen terv részletes bemutatása előtt le kell szögeznünk: a vallásoktatás az elemi és a gimnaziális osztá­lyok mindegyikében jelen volt. Az új ismereteket mindig az alapfokon már elsajátí­­tottakra alapozták. E tantervek, a tankönyvek és segédkönyvek ismeretében megálla­píthatjuk, hogy iskolánk a kornak megfelelő színvonalon állott. Debrecen, Sárospa­tak, Nagyenyed vagy Kolozsvár református kollégiumai legfeljebb a felsőfokú oktatás terén nyújtottak esetenként többet vagy jobbat. Ezt mindenekelőtt jobb ellátottságuk, valamint az ott oktató, szám szerint sokkal több professzor diferenciáltabb és ennek következtében elmélyültebb felkészültsége okán tehették. A terv szerint az első magyar osztályban a gyerekek megtanultak olvasni, írni; aritmetikából a négy alapműveletet; természetrajzból Mitterpacher tankönyve alapján a madarakat. Az oktató által irányított foglalkozások során beszéltek a csillagokról, az egészséges étkezés és tisztálkodás, valamint a helyes és erkölcsös viselkedés alapköve­telményeiről; az időszámítás alapismereteit, sőt a környezetből adódó földrajzi fogal­makat és a térkép rajzolás-olvasás egyszerűbb alapismereteit is elsajátították; vallásból Seiler „Kisdedek vallása” alapján a legegyszerűbb igazságokat, a „szent História egé­szen”, valamint a legismertebb zsoltárok dallamát és első versszakát is megtanulták. A felső magyar osztályban, a korábbi ismeretekre alapozva, a tanulók elsajátít­ják az egészséges személyi és társasági élet, a viselkedés és a bajbajutottak megsegíté­sére irányuló szabályokat és általános tudnivalókat; beszélnek a házuk táját körülvevő épületekről, a mezőgazdaság főbb munkafázisairól és termékeiről; természetrajzból Mitterpacher könyvét folytatva tanulnak a bogarakról, férgekről és csigákról; egyete­mes történelemből Föníciáról, Asszíriáról, Babilóniáról, Egyiptomról, Indiáról és a görögökről; megismerkednek a természet- és hazai jogi törvények alapfogalmaival; az 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom