Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
IV. A LÍCEUM DIÁKSÁGA
a gimnazisták földrajzi hovatartozását és társadalmi eredetét kutatjuk, a joghallgatók esetében pedig ez utóbbi vonatkozások megállapítása az esetek többségében teljesen lehetetlen. Az 1855-56 és 1857-58, valamint 1872—73-as tanévekre mindkét tagozat esetében még az abszolút diáklétszám megállapításához is csupán közvetett forrásaink léteznek. Rögzítenünk kell, hogy az al- és főgimnazista diákok évenkénti létszámának a megállapításával mindig az iskola nyomtatásban is megjelent értesítőjének (évkönyvének) összesített adatai, valamint a levéltári anyagban szereplő ellenőrzött adatok voltak az irányadóak. Az iskolai évzárókon elhangzott igazgatói jelentések többnyire a vizsgákra később jelentkezett magántanulók létszámával nem számolnak, ezért ezeket csak akkor vettük át, ha a megfelelő periódusra már forrás nem állt rendelkezésünkre. A líceum diákságának 1851 és 1921 közötti összlétszámát, ezek anyanyelvéről és vallási megoszlásáról a VII-es számú mellékletünk tartalmaz adatokat. A kimutatásban felsorolt 71 tanévből a jogászokra vonatkozóan 50, a gimnazisták esetében pedig 66 tanévből találni részletes adatokat. Egyébként is 1854 és 1868 közötti másfél évtizedben Szigeten nem volt jogoktatás. A jogakadémia újraindítását követően a joghallgatókra vonatkozóan a kimutatás leggyakrabban féléves adatokat közöl, a két félévben pedig más és más adatokat találunk. Ennek magyarázata abban (is) rejlik, hogy az első félévben beiratkozott és vizsgázott diák lehet, hogy a következő félévre más akadémiára távozott, de még azok közül is, akik a második félév előadásait Szigeten hallgatták, az utolsó félévi alapvizsgáikat, de főként a jog- és államtudományi állami vizsgáikat egyenesen a magasabb értékű bizonyítvány kiállítására jogosult kolozsvári és a fővárosi állami egyetemek jogi fakultásain tették le és ennek okán Szigeten a második félévben vizsgázottak között nem jelennek meg. Ezért a joghallgatókra vonatkozó összesítésekben mindig az első félévi értékkel számolunk. A gimnazista diákok esetében azonban - ha arra van lehetőség - a megadott tanév beiratkozási értékét is jelezzük és a jogászok első féléves adataival összeadva is közöljük, de az anyanyelvi és vallási hovatartozásnál a vizsgázott diáklétszám adatai a mérvadóak. a. Gimnazisták és főgimnazisták Az osztrák neoabszolutizmus időszakából a gimnazisták létszáma nagyon alacsony, de még a következő időszak elején is csupán az 1861—62-es tanévben - tehát amikor Szigeten már az ötödik és hatodik gimnáziumi osztályokban is beindult az oktatás - fogja meghaladni az évi százat. Ettől a tanévtől kezdődően a létszám állandóan gyarapodott és az 1868—69-es tanévre, egy hirtelen ugrással, már 284 gimnazista diákkal számolunk, majd az ezt követő hatodik tanévben (1873-74) 324 beiratkozott tanulóról szólnak a források, akik közül 317-es vizsgáztak is. A kisebb hullámzásokat 100
