Szabadi István (szerk.): „Szorultságomban - tág tért adtál" Balla Árpád református lelkipásztor hagyatéka -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 16. (Debrecen, 2012)
„Péntekhegyi levelek”
tivizálásában való tevékenység - és máris emelkedtek Dezsőkém! Ti vagytok az Állami Egyházügyi Hivatal dédelgetettjei, becézettjei, kedvencei és leghűbb cselédei. Jól fizetett cselédei! Amit a Pasaréti úton még kimondani is alig mernek vagy csak suttogják - ti azt harsogjátok. Amit ott kigondolnak - azt ti versenyben hajtjátok végre. Ugye Dezső, az egyik legszebb magyar református templom katedrája megérte neked! De hát igazán megérte volna? Te nem gondolsz arra, hogy az utolsó ítéletet megelőzik Isten rész-ítéletei? Ezeket az ítéleteket az Úr az O gyülekezeteire bízta. Nem veszed észre, hogy mily sokan elmaradtak a templomokból? Hogy milyen fáradt közönnyel hallgatják prédikálásodat? Nem jutottál még odáig, hogy felismerd: most folyik a magyar református egyházban a Lélek megoltásának legszomorúbb ideje? Dezső, ebben te is részes vagy! Részes-társa lettél a mai egyházkormányzatnak! Hát igazán megérte neked Dezső? Jól olvastad-e Dezső az áruló Júdás végéről szóló Evangéliumot? Eleinte neki is megérte! De azután! Hallgasd csak! „Akkor látván Júdás, aki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta a dolgot és visszavivé a harminc ezüstpénzt.. . mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad! O pedig eldobván az ezüstpénzeket a templomban, eltávozék és elmen vén felakasztá magát”. Te lássad Dezső! Péntekhegy, 1955. április hó * * * Kigyomlált régiek - új életcsirák (Farkas Józsejhek) Kedves Jóskám! Mindig valami megkülönböztetett tisztelettel néztem reád. Azért voltam így, mert nem voltál egyszerű sorkatonája az egyháznak. Nem tartoztál a széles úton járók seregébe, hanem inkább a keskeny ösvényt róttad. Elég sokszor botránkozást vonva magadra, de soha sem engedve a neked ajándékozott mennyei látásokból. Valami prófétai vonás viliózott rajtad, ezért volt a megkülönböztetett tisztelet és szeretet irántad. Egyszer azonban 91
