Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Arday Aladár, Nagyszalonta, Nagyszalontai em.................................................io Bácsy Gyula, Munkács, Beregi em
ti közgyűlésünk a körünkbe visszaérkezett, mondhatjuk, hazatért Bácsy Gyulát a KRSE igazgatói tisztében. Benne az éber és ébresztő lelkiismeret emberét látja. Értékes és szükséges munkájára Isten gazdag áldását kéri s őt jóakaratú és erőteljes támogatásáról biztosítja. Egyben Bácsy Gyulát, mint a kárpátaljai ref. egyh.kerület intézményeinél működő lelkészt a beregi egyh.megyébe jó reménységgel és áldáskivánással bekebelezi.”........A beregi ref. egyb.megye tehát bekebelezett mint intézeti lelkészt. A kárpátaljai ref. egyh kerület aztán 1935 decemberében, úgy látszott, egészen tisztázta illetve rendezte lelkészijogi helyzetemet, amikor 11-J.-1935 sz. jkvi határozatában a kővetkezőket mondta ki: „Közgyűlésünk a püspöki jelentés részleteinek tárgyalása kapcsán örömmel veszi tudomásul úgy a szőllősi, mint a munkácsi szeretet-árvaházaknak f. év: okt. 6-án illetve decz. 8-án végbement ünnepélyes megnyitását. Az egyöntetű vezetés biztositása szempontjából az árvaházak ügyeinek irányításával a KRSE-t bizza meg.. Egyben mindkét intézmény élére, azok lelki és anyagi ügyeinek közvetlen vezetésére, árvaházi lelkészi minőségben Bácsy Gyula beretkei rendes s egyúttal ottani árvaházi igazgató lelkészt választja meg. Nevezett árvaházi lelkész részére megállapítja a következő javadalmazást: 1., Természetbeni lakás Munkácson: 2 szoba, 1 hivatalos iroda, az árvaházban. 2., Teljes ellátás, étkezés, fűtés, világítás, mosás, az árvaházban. 3., Állami fizetéskiegészités.” Ez az egyh.kerületi határozat, illetve választás teljesen megnyugtatott. Most már az egyh.kerület által törvényesen megválasztott, dijlevéllel ellátott lelkipásztor voltam, független, önálló hatásköröm volt. Állampolgárságom és államsegélyem nem volt ugyan, de mert épen beretkei működésem végén 14.000 csehkoronát áldoztam az állampolgársági okmány megszerezhetésére, egy volt igazságügy miniszter pozsonyi irodája biztosított, hogy megszerzi az állampolgárságot, tehát ez is a legjobb útban volt. 1935. végén csakugyan megkaptam a cseh állampolgárságot és most már azt gondoltam, vége lesz 15 éves kálváriámnak, amely idő alatt nem csak állampolgárságom, de tartózkodási és munka engedélyem sem volt, a kiutasítás veszélyének voltam állandóan kitéve. Ámde az igazi kálvária csak ezután következett. A cseh kormány, miután állásom ujjonnan szervezett állás volt, nem volt hajlandó systematizálni és ahhoz megadni az államsegélyt. A Püspök urat úgy informálták, hogy nem adnák meg az államsegélyt akkor sem, ha püspöki titkárnak, vagy központi lelkésznek választana meg, mert ez is uj állás lenne. Arra, hogy államsegélyt kaphassak egyetlen mód volt és pedig az, ha püspöki segédlelkésznek jelent be a Püspök ur. És mert gyermekem már elvégezte a polgári iskolát, a kereskedelmi akadémiában akartam tovább taníttatni, pénzem nem volt, kénytelen voltam bele40