Szabadi István (szerk.): Itt viharzott át felettünk... I. Református lelkész-önéletrajzok Kárpátaljáról és Partiumból, 1942-ből - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 15. (Debrecen, 2008)
Arday Aladár, Nagyszalonta, Nagyszalontai em.................................................io Bácsy Gyula, Munkács, Beregi em
szemben gr. Eszterházy csak 7 szavazattöbbséggel lett győztes, úgy bogy többé soha fel sem mert lépni és én elbukva is fényes erkölcsi győzelmet arattam. Én azonban már akkor éreztem, hogy ez a harcz életem legnagyobb baklövése és bűne és belsőleg sajnáltam a Grófot és szégyeltem a veleszemben felvett barczot. De legszomorúbb, hogy a személyem iránt fellobbant gyűlölet keserű levét a szegény válaszutiak itták meg. Bánffy Albert báró a válaszúti cca. 8.000 kát. hold ingatlanát 25 évre a hadügyi kincstárnak adta haszonbérbe és hogy üssön a válaszútiakon, kikötötte, hogy albérletbe nem adható. Ezzel még a lehetőség reményét is elzárta, hogy a válaszútiak legelőhöz jussanak. De elzárta a többi ingatlanán található munkaalkalmat is előllük. Mindez kimondhatatlanúl fájt. A felelősséget népemért mélyen éreztem. Öntudatosan sem lehetett volna rajtam nagyobbat ütni, mint ezzel. Tudatában voltam, hogy akármilyen hitépitő munkát végzek is hiábavaló lesz, ha a gyülekezet tagjai nélkülöznek és szétszóródnak. Mégis hozzáfogtam az evangelizációhoz egyenlőre a gyermekek közt a vasárnapi iskolában, és hetenként egyszer bibliai órát tartottam a felnőtteknek. Emellett mindent megtettem, hogy közelitsek a báróhoz, és tisztázzam a helyzetet. De a szó rideg értelmében nála zárt ajtókra találtam. Végre is hirlapi utón tettem szóvá a válaszuti magyarság helyzetét. Ekkor már a báró hivatott s hogy megakadályozza az átkos főúri politikai nyilvános szellőztetését, átadva a főkapu kulcsát, felhatalmazott, hogy bármilyen időben mint lelkipásztora bejelentés nélkül mehessek hozzá. így alkalmam nyilott a gyülekezet elkeseredésének okait feltárni előtte és a bajok megszüntetésének módját is. Majd öszszeköttetésbe léptem a székely kirendeltséggel, szövetkezetét szövetkezet után szerveztem. Mindeniknek mindenese voltam és Válaszutat mintaszövetkezeti községgé tettem. Miután minden szövetkezet élére a bárót választtattam meg elnökül, neki is alkalma nyilott betekinteni a magyarságért való munka lényegébe. De szivesen foglalkoztam magának a bárónak anyagi nehézségeivel is, és nem egyszer neki is jó szolgálatot tettem. Az áldás nem maradt el. A papilak hamarosan felépült. Kolozsmegyében ez volt az első négyszobás modernül beépitett papilak. Igaz ugyan, hogy mert nem kértem engedélyt az épitésre, felsőbb hatóságom fegyelmi eljárást kellett inditson ellenem, de mert az egyháznak egy fillérjébe sem került az épités, tekintettel az elért eredményre, a fegyelmi biróság felmentett. Ezután bevontak az egyházmegyei kormányzatba is. Gyors egymásutánban egyházmegyei jegyzővé, pénztárnokká, missziói bizottsági előadóvá, tanácsossá, tanácsbiróvá, és egyházkerületi képviselővé választottak meg. Ugyancsak megválasztottak Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsági tagjává, valamint a Kolozs megyei tanitó egyesület elnökévé. 23
