Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
ma is irányítja. Hogy mi mindezeket az érveket egyenként sorra vegyük, jelen kitűzött célunk nem engedi. De a hallgatókat Vilhelmus Derhanius Természeti és Csillagászati Teológiájához irányítjuk, ahol mindezeket igen nagy műveltséggel veszi sorra. Quam sit in eo summi moderatoris mira et divina libratio ... - A bolts Isten abban mindeneket mitsoda tsudalatos es jo egymáshoz való kőre mértekre tsinalt. Ez a libratio a libra-ból származik, mely egy olyan szerszámot jelent, melyben a vízszintes vonalat és a tőle való eltérést vizsgálják. Caesar a Polgárháború 3. köny 40. fejezet: turres ad libram factae - vízszintesbe állított tornyok, azaz ugyanolyan magasságban futók, innen néha magát a magasságot is jelenti, amikor ezeket vizsgálják, ha bizonyos dolgokat egymástól kimért távolságban helyeznek el. Ilyenkor minden egyeset pontosan mérnek és kiváló kiegyensúlyozottság jön létre, amilyen módon a mi helyünkön is ezt a szót használják. Vide et annum ut solis ambitus faciat - Lásd meg azt hogy a Nap az ő föld körül való körül kerengésével miképpen tsinallya az esztendőt. Eszerint Octavius úgy gondolja, hogy nem csupán a legfőbb isteni erő létét, hanem annak végtelen bölcsességét is át lehet abból látni, ha figyelembe vesszük a Napnak azon pályáját, mellyel az évet megteszi. Ő ezt Ptolemaiosz felfogása alapján mondja, aki úgy hitte, hogy a Nap jár körbe a Föld körül. Már ismeretes a csillagászoktól, hogy a Nap kettős mozgást végez a Föld körül: egyrészt naponta másrészt évente. Ha valaki figyelembe veszi, hogy ezek milyen módon folynak le, és mely hasznok származnak ebből legalábbis a lakható világra nézve, lehetetlen, hogy ne ragadja el őt a legnagyobb csodálat Isten végtelen bölcsessége és hatalma iránt. Ez a tehetség s értelem nélküli tömeg, a Nap, napi mozgásában, akár úgy gondoljuk, hogy a Nap a föld körül, akár a Föld a Nap körül, gyorsabb mozgással halad mint bármely puskából kilőtt ólomgolyó, mégis egyenletes és rendszeres mozgással, valamint a neki kijelölt pályákon annyira szabályosan, hogy hatezer év során egyetlen negyedóra eltérés nem következik be futásában, hanem a 24 órát betöltve mindig ugyanarra a pontra tér vissza. Évenkénti mozgása során, jóllehet mindenféle ismeret és értelem híján van, ennek ellenére mennyire pontosan hol észak felé emelkedik fel, hol dél felé süllyed le, hogy futásának ezzel a változatosságával az évszakok, a tavasz, a nyár, az ősz és a tél változását hozza. Ebben a futásban soha sincs eltérés, ezért az évszakok a lehető legpontosaban váltják egymást. Nincs tehát senki, aki ne ismerhetné el, hogy léteznie kell valamely kiváló elméjű isteni erőnek, aki 185