Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)

beleértve az egyiptomi és a keleti mitológia és vallás főbb területeit. Hogy ennek gazdagságát felmérjék, szintén a névmutatóhoz utaljuk a tisztelt olvasókat.

A kommentár olvasása kapcsán feltárul a régi görög és római élet szinte minden fontos területe: névadás, temetkezési szokások, színház, cirkuszi játékok, gladiátori játékok stb. Ezek szinte mindig színes leírások: az ifjúság szeme elé varázsolja a rabszolga-felszabadítás szertartásának jelenetét (61r), a római császárok apoteózisának leírását (108v),

Lupercalia ünnepét, a Salius-papok szertartásait (114r), a diadalmenet ceremóniáját (120r- 120v), azt, amint Claudia Quinta, az igazságtalanul bevádolt Vesta papnő vonja a hajót (137v); a görög világból pl. az argoszi Héra-papnő vonulását (122v), Platón életrajzában a kis Platón és a méhek ismert toposzát (90v), a keresztényüldözésekből pl. Felicitas és fiai történetét (188r), de sorolhatnánk többet is.

A munka bővelkedik képzőművészeti, földrajzi, csillagászati vonatkozásokban, pl. az ókor csodái, az epheszoszi Diana-szobor vastámasztékainak (az ún "nyársak"-nak) leírása, a dagály-apály működése, Britannia éghajlata (meleg tengeráramlás), nappalok és éjszakák hosszúságának törvényszerűségei stb. Sort kerít a természettudomány dicséretére (XXIII. fejezet közepe) leírja a krokodilokat és azok szaporodását (143v), a bíborcsigákat és a kelmefestést (196v) stb.

Néhány érdekes néprajzi adat is előkerül, pl. Platón és Homérosz viszonyát elemezve említi: Theodoretus Contra Graecorum Affectionem 2. Plato inquit Homerum unguento prius perunctum sicut hirundines a mulieribus solent, procul eiecit ab ea quam ipse constituit civitate (104v) - Platón Homéroszt, miután előbb kenettel kente végig, mint ahogy a kisfecskéket szokták a nők, jócskán kivetette abból az államból, amelyet maga alkotott. Kérdés, kiket kell ezeken a fecskéken értenünk, akiket a nők így becéznek (a rhodoszi fecskedal talán választ ad erre).

A virágok, tengeri állatok leírása kapcsán kitűnik Sinai természetszeretete.

Képet alkothatunk szerzőnk aktuális politikai állásfogalásával kapcsolatban is: a kutatás szerint ezidőben a debreceni reformátusok többnyire vagy „theológia pártiak” vagy "várospártiak" voltak. Sinai akkoriban „csak tanárként” nem lehetett theokrata, de nem rokonszenvezett a korabeli politikával sem. A filozófus-életrajzokban hangsúlyozza a

15