Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
játék volt a leghíresebb. Leginkább a gladiátori játékok, ahol bűnös és halába ítélendő vagy ítélt emberek oroszlánokkal és más vadállatokkal küzdöttek meg. A színi játékok, ahol komédiákat adtak elő a mimusok idegen személyeket és tetteket mutatva. Végül a ludi curules, melyeket az új tisztségviselők megválasztása után szoktak adni közörvendezésre. Mindezen játékfajtákról mondta Caecilius, hogy ezeket a keresztények mind megvetik és egyikükben sem akarnak részt venni. Ez most igaz volt. Nem volt szabad ugyanis a kersztényeknek maga az elfogadás és a nyilnános ígéret alapján, amelyet keresztségük idején tettek, nézni ezeket a játékokat, sem a többi élvezetben részesülniük. A korai egyházban ennek a szokásnak meglétét Origenész mondja el a Számok könyvéről szóló 5. homiliában. antequam aquam qua tingeretur adiret per sacrorum praefectum interrogatum fuisse ei airoTaCTOTi tm SaTava si renuntiaret Satanae Item et owTaacrr) tco Xpioro) si se subiiceret Christo. - Az előtt, hogy az öt érintő vízhez járult volna, a szertartást vezető megkérdezte tőle, ellenne mond-e a Sátánnak? aláveti-e magát Krisztusnak? Ezt a szertartás említi Tertullianus is a Koszorú 3. fejezetében: Aquam adituri ibidem sed et aliquanto prius in ecclesia sub antistitis manu contestamur nos renuntiare Diabolo pompae et angelis eius. - Amikor a vízhez szándékozunk járulni, ugyanott, de valamennyivel előbb is a gyülekezetben az elöljáró keze alatt bizonyságot teszünk arról, hogy ellene mondunk az ördögnek, pompájának és angyalainak. Márpedig ez az ördög tetteinek való ellentmondás kitetjedt a játékok megnézésére is. Mert ezeket a játékokat egyrészt a bálványoknak és a nagyon is hamis isteneknek szentelték, másrészt, a nézés közben bizonyos bálványimádó szertartásokat kellett végezniük. A bálványimádás pedig, mivel teljességgel a Sátán munkája, sőt annak tisztelete, ezért, aki ellentmondott az ördögnek, szükséges, hogy ezen neki szentelt megtiszteltetésnek is ellen mondjon.. Innen mondotta Tertullianus A látványosságok könyvében: Cum tot modis spectacula idololatriam committant, nulla ex parte competere ea Christianis, qui renuntiaverunt idolis. - Mivel a látványosságok annyi módon közvetítik a bálványimádást, egyetlen részben sem felelnek meg a keresztényeknek, akik ellene mondtak a bálványoknak. Non pompis interestis (nem vesztek reszt a körmenetekben) A pompa uopnri általában ünepélyes vonulás vagy áthaladás, mely egy város nyilvános útjain tiszteletből történik. Mind a triumphusokon, a supplicatiók esetén, a temetéseknél, a menyegzőknél és a cirkuszi játékoknál. Ezeknél ugyanis bizonyos nyilvános és ünnepélyes vonulás s áthaladás volt érvényben. A cirkuszi játékoknál leginkább, melyekről Tertullianus a Látványosságok VII. könyvében ezt írja: Sed circensium paulo pompatior suggestus, quibus proprie hoc nomen pompa praecedit. - De a cirkuszi játékokban egy kicsit fényűzőbb a viselkedés, ezekből 148
