Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
falusiak a jégesőt mondják, mert letöri a szárat vagy a kalászt és vetést. Per quietem deos videmus, audimus (éjjeli nyugalmunkban is látjuk, halljuk...) Annak, aki az isteneket álmában látni, velük beszélgetni, válaszaikat hallani akarta, előbb áldozatot kellett bemutatnia, templomaikban a föláldozott állatok bőrére heverve feküdnie, azt gondolták, így az istenek megjelennek. Erre utal Vergilius az Aeneis VII. énekében, 86. skk. Huc dona sacerdos Cum tulit, et caesarum ovium sub nocte silenti Pellibus incubuit stratis, somnosque petivit. ide jő adománnyal s itt kér álmot a pap, ha pedig leteríti a csendes éjben a vérét vett birkák bőrét, odafekvén... (ford. Lakatos István) * 102
/
