Kiséry Zsuzsanna - Szabadi István: A beregi református egyházmegye jegyzőkönyvei 1593-1753 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 12. (Debrecen, 2002)
lévő lelkészeket 1593-ban kelt levele szerint hivatalvesztés terhe alatt eltiltja a csengeri egyházkerületi gyűlésen való részvételtől. Az egyházmegye büntetését aztán Keresztúri Máté kölesei iskolatanítón végre is hajtották. Egyedülálló módon a beregi lelkészek által választott espereseknek az állandó, az evangéliumi jogalapon álló tractus és a célszerűségi tekintetek által vezérlett superintendentia között folyt küzdelmek árán 1816-ig sikerült kezükben tartani a lelkészek felszentelésének jogát. Mindenképpen érdeklődésre tarthat számot tehát a beregi egyházmegye története, ennek ellenére a történeti kutatás által a legkevésbé feltártak közé tartozik. A fentebb utalásszerűén elmondottak ellenére igazából tisztázatlan a tiszántúli superintendentia kialakulásának folyamata is, még inkább korabeli viszonya a beregi egyházmegyéhez. A beregi református egyházmegyéről monográfia még nem született, csupán Lehoczky Tivadar múlt század végi vármegye-monográfiájában szentelt hatalmas tárgyi tévedésekkel tarkított rövidke összefoglalót A protestánsok egyházi ügye címmel ennek a témának, valamint ide tartozik még Szeremlei Sámuelnek Vázlatok a papszentelés múltjából, különös tekintettel a beregiekre című, szintén több mint száz éves rövid tanulmánya. A Zoványi- Ladányi féle, tehát legújabb egyháztörténeti lexikonunk egyedül az utóbbit említi meg a beregi egyházmegyéről szóló szócikke végén lévő bibliográfiájában, ezen kívül semmi más támpontot nem ad. Úgy tűnik, Bereg kikerült az egyháztörténetírás látóköréből, vagy be sem került abba. A mindenkori kutatót az érdektelenség vádja alól, legalábbis ami a legutóbbi évtizedeket illeti, felmenti az a tény, hogy az elsődleges forráshoz, azaz a beregi református egyházmegye levéltári anyagához nem tudtunk hozzájutni Trianon óta. Iratanyagáról a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár 1984-ben megjelent ismertetője is csak annyit tud megjegyezni, hogy az egyházmegye 1945-ben megszűnt s iratai nincsenek Magyarországon. A levéltárismertető megjegyzi még, hogy Harsányi András „A Beregi református egyházmegye levéltára” című 1944-ben készült tanulmányában részletesen bemutatja. Harsányi Andrást 1936-ban szentelték református lelkésszé, Révész Imre és Mályusz Elemér tanítványaként foglakozott egyháztörténettel, 1939 és 1943 között a budapesti Széchenyi Könyvtár munkatársaként folytat kutatómunkát. Ebben a minőségében, Révész Imre útmutatásának megfelelően, több alkalom során végezte el a visszacsatolt Bereg református egyházmegyei könyvtárának és levéltárának a leírását. „Ott időzésem célja mindig ugyanaz volt - írja Harsányi -, az anyagában nagy tudományos értéket képviselő, de 6
