Kiséry Zsuzsanna - Szabadi István: A beregi református egyházmegye jegyzőkönyvei 1593-1753 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 12. (Debrecen, 2002)

bíróságon az ügyet olyan kitartóan tárgyalták, hogy a bírák közös véleménye alapján úgy döntöttek, hogy a férj hét tanú előtt esküdjön meg, hogy ezekben a bűnökben vétlen, és ezen felül három tanúval igazolja, hogy nem ő üldözte el feleségét. Ha ezt esküvel tanúsítja, szabad lesz elszökött, koldus feleségét üldözni és kivágni annak gyalázkodó nyelvét. Ha viszont nem akarná tisztázni magát ezek alól a bűnök alól az említett kilenc tanúval, úgy Kariska Tamás részesüljön halálbüntetésben. Ő viszont, miután hallotta a bíróság ítéletét, tisztázta magát a bűntettek alól a polgári jog előírása szerint, és feleségét körülbelül három évig keresve sehol sem találta. Miután az egyház feltárta az ügyet, méltányosan teljesítette kérését azzal a feltétellel, hogy esküdjön meg, ha megtalálná feleségét, érvényt szerez a törvény szigorának. Megesküdött. És a többi.

Második ügy. Síró Lukács férj és Juhászné, feleség Tarpáról elválasztásukat kérik, mivel ez a Lukács nem érte be öreg feleségével, Juhásznével, és megrontotta szűz szolgálólányát, aki Juhásznének harmadfokon sógornője: e miatt a bűn miatt a feleség nem akar együtt élni férjével. Az egyház szégyenbélyegre ítélte a férjet a meggyalázott lánnyal együtt, a feleséget felszabadította a férj hatalma alól azzal a feltétellel, hogy férje fölött érvényt szerez a törvény szigorának a világi bíróságon, a szégyenbélyeggel, és hogy megesküszik, hogy a bűntett elkövetése idejétől kezdve, miután tudomást szerzett róla, nem lakott együtt férjével. Ha az említett nő nem akarna érvényt szerezni a bírósági ítéletnek, nyilvánosan megvesszőzve űzzék el a városból. A feleség teljesíteni akarta ezt a feltételt, de nem tudta elfogni azt a gyalázatost, mivel elmenekült. így hosszú idő elteltével az asszony újra jelentkezik és feltárja az ügyet az egyházi tanács előtt és kéri elválasztását.

Miután az egyház meghallgatta kérését, megadta neki az engedélyt, de azzal a feltétellel, hogy esküdjön meg, ha azt a gyalázatost sikerülne elfognia, mindenképpen érvényt szerezne a kihirdetett ítéletnek. Megesküdött. A gyalázatos férjet pedig arr ítéli az egyház, hogy nyilvánosan vesszőzzék meg és, hogy miután az egyház feloldozta bűne alól, bocsássák vissza a céhbe.

Harmadik ügy. A surányi Peszle Márton felesége elválasztását kéri férje veleszületett nemzőképtelensége miatt, az egyház megadta az engedélyt azzal a feltétellel, hogy esküdjön meg, férje nem képes a házaséletre, és mióta házasok egyszer sem voltak test kapcsolatban. Megesküdött. Házasodjon össze azzal, akivel akar.

Negyedik ügy. A badalói Surányi Orsolya kéri lánya, Anna, jegyességének megszakítását a csekei Veres Bálint nevű jegyesével két okból.

61