Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)
I. rész Hittani szempontból
más, példáúl, Pataki vagy Kecskeméti iskolában végezte volna - ezen évfolyamot Debrecenben tanulni; valamint azok is, kik talán a második tanfolyam után, a debreceni iskolából rektorságra mentek ki, ha ennek végződésével prédikátorrá akartak lenni, köteleztettek az úgynevezett practicus cursust megfutni. - Valakik ezen három évfolyamú theologicum institutum tagjai voltak: tartoztak formaruhát - fekete Zrínyi dolmánt viselni. Csak ezek szolgálhattak a debreceni templomban. Csak ezek bocsáttattak innepi predikálásokra; az innepi beneficium a más cursusbelieknek stipendiumok által pótoltatván ki. Ez volt a theológicum seminarium egyszerű terv-vázlata. - Tekintsük meg a megindúlt intézet professorainak tanítási modorát, különösen a bennünket - célunkhoz képest - közelebbről érdeklő hittani szempontból. Aranyi Istvánt, ha némelly professortársaihoz, - minők valának például Kerekes Csécsi Vecsey Lugossy - hasonlittatik, túdósnak épen nem mondhatjuk. Még, - tisztán a theológiához tartozó tudományokra szorítkozva, - túdós theológusnak sem nevezzük: azt azonban lelkiesméretesen állítjuk, hogy az általa tanított theológiai ágtudományokat jól tudta, egyszersmind, hogy értelmesen magyarázó, tiszta előadású emyedetlen szorgalmú, jó tanító volt. Midőn Buday Ézsaiás 1810. debreceni prédikátorrá s egyszersmind superintendensé választatott a megüresűlt theológiai cathedrának betöltésére ideiglenes professoral megbizatott Aranyi, ki ekkor - tiltva lévén a kül-akadémiákra mehetés - Bécsben időzött. Két évi ideiglenes hivataloskodás után, rendes tanárúi 79
