Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

Bevezetés

Philosophiai jelen széttekintésünk csak addig terjed, a mennyiben a keresztyén vallásnak az emberi társadalomra befolyása, figyelmünket igénybe veszi.

S itt, mindjárt áttérhetnék a protestantismusra, mint az emberi társadalom viszonyaira világszerüleg ható másik eseményre. Előbb azonban szükségesnek látom, a társadalmi, vagy philosophiai latin műszóval, socialis forradalomróli fogalmamat előadni. 1 .Jegyzet: Meg kell különböztetni a socialis és socialisticus philosophok tanát. A socialis philosophia egyszerüleg a társadalom szervezésének eszméivel foglalkozik.

A socialisticus philosophok pedig, a társadalom szervezésének ezen egy kiválasztott eszméjével, miszerént az államkormány gondoskodjék a társadalom minden egyéneiről. Amaz a társadalom alapelveihez alkalmazza az államkormányt. Emez a társadalmat szabja az államkormány elveihez.

Egyes népfajok vagy nemzetek életében gyakran kerültek s kerülnek elő véres és hosszas pártütések s polgári forradalmak. Ezek azonban mind hely és körülményszerűek. Néha csupáncsak az uralkodónak egyénisége lesz gyűlölet tárgyává, s az elégedetlen és fegyverhez kapott párt megnyugszik, ha más személy lép a íopolcra; - egyébként az egész kormánylati rendszer előbbi állapotában maradván. Néha, az uralkodó dynastia ellenében ragad fegyvert az olygarkha családok valamellyike, s a nép pártokra szakadván, a győzelmet kivívó párt, diadallal lessz szolgájává, s veszi fel jármát, annak, kit az ő kaijai emeltek az elüzöttnek helyére; - a kormánylati rendszer illyenkor is előbbi állapotában

44