Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

Bevezetés

maradván. Néha az uralkodónak személye vagy családa kérdés alá sem jő, hanem a fennálló kormányrendszer ellen tör ki a forradalom; - s illyenkor a korlátlan hatalom korlátoztatik, a kiváltságolt kasztok jogai megszüntetnek, vagy kiteijesztetnek, az állam öszves lakosságának kellő képviselete rendeztetik, személy s vagyonbátorság biztosittatik, s több eféle. - Az illy pártütések vagy forradalmak mindig politikai vagyis országlási természetűek, ezért is hatásuk s eredményűk, rendszerént, csak egyes országokra s nemzetekre teljed ki, és pedig csak polgári vagy polgárzati viszonyokat illetőleg.

Másnemüek a társadalmi vagy socialis forradalmak. Itt is mint amott a végeredmények anyagi és világi érdekekre mennek ugyan át; de a forradalom indoka tisztán eszményi nézetekből foly ki, s árad el több országokra s nemzetekre. Az e féle forradalmi eszmék az embernek olly jogait tüntetik fel, melly jogok őt mint embert illetik, s mellyek épen ezért nem szorítkozhatnak egyik vagy másik országnak területére, egyik vagy másik korszakra, de általánosan minden embert mindenütt s mindenkor mélyen érdekelnek.

Illy eszmei forradalmakul eddig csak a vallási forradalmak tekintettek. Illyen volt a Mósesé; illyen volt a keresztyénség; illyen a Protestantismus. Ezeknek csak eredményeiül tekinthetők némelly nagyszerű világesemények: például: a nemzeti egyéniség eszméjének megtestesülése, mint nemzeti függetlenség; továbbá rabszolgaság eltörlése; feudális institutiók megbukása s.a.t. Illyen eszmei forradalom jelenleg, a francia politikai forradalomból

45