Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

III. rész Egyházkormánylat

„Ekklézsiai panaszokról és perekről”

„Ha az ekklézsiában a lelkész vagy oskolatanitó ellen panasz támad, minden esztendőben jelentessek be egyházvideki látogatáskor (xanonica visitatio tractualis:) az cspcrcstnek; mert régi vádat sem az e.h.vidéki sem az e.h.kerülcti tanács cl nem fogad s be nem vészen. E.R. 1807. ápr. 18. 1812. aug. 9.

„Ha az ily panaszok a látogatás alkalmával szép szerént el nem igazittathatnak: nem lehet azokban az egyes ekklézsiák presbyteriumának vizsgálatot tennie, hanem az illető esperes tehet és rendelhet nyomozást. Mert a mely bírót vagy törvényszéket illet valamely ügynek megítélése: csak azt illeti annak megvizsgálása is, úgy, hogy az 1806. Dec. 30-án kiadott felséges parancsolat szerént, az egyházi törvényszékekre tartozó ügyekben még a külső törvényhatóságok sem tehetnek nyomozást. E.j.k. 1809. jan. 14. 1834. ápr. 13.

„Az ügyek megvizsgálásában és megítélésében sinórmértékül, e következő szabály adatik.

1. A vád közöltessék az alperessel, és felelete vétessék.

2. Mind a felperes mind az alperesnek tanúi nem érdekeltetett, és ha lehet, elegyes küldöttség által hallgattassanak ki s vizsgáltassanak meg.

3. Mind az alperesnek felelete mind a vizsgálat közöltcssék a felperessel, és ez feleljen.

4. A felperes felelete az alperessel hasonlókép közöltessék, s az utolsó felelet mindenkor az alperesé legyen.

311