Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-02-01 / 139. szám

JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 FEBRUÁR 16 RITUÁLIS FÜRDŐK nyomában a régi Pesten 1. rész AZ ORCZY-HÁZTÓL A KAZINCZY UTCÁIG A hajdani pesti zsidóság életmódjának rekonstruálását forráshiány nehezíti, így a levéltári hagyatéktól, az útirajzokon és a végrendeleteken át a vicclapokig minden utalás gazdagíthat­ja, pontosíthatja a történeti kutatást. Az adott kornak megfelelő zsidó civilizációs eszközök, szolgáltatások nyomai könnyen váltak az enyészet martalékává, s úgy látszik, javarészt ilyen sorsra jutottak a pesti rituális fürdők, a mikvék is. DOMBI GÁBOR ÍRÁSA Míg Budán feltárták a XIII. századi mikvét is, és nemkülönben tudunk a hőforrások rituális használa­táról1 , Pesten XX. század előttiek helyét – a források ellentmondásossága miatt – problematikus beazono­sítanunk. A rituális fürdő nem (csak) a test, hanem a lélek, sőt a háztartási eszközök spirituális/rituális meg­tisztulásának fontos eszköze volt és maradt. A mikve a zsidó vallásgyakorlás leglényegéhez tartozik, így elkép­zelhetetlen egy vallásos zsidó közösség nélküle. Míg a zsinagóga fontos, a mikve elsődleges. Tehát, ha nem is találunk létére, működésére utaló forrásokat, az még nem jelenti, hogy ne lett volna rituális fürdő, sőt doku­mentált hiányának ellenére is feltételezhetjük valami­lyen formájú jelentlétét. Fontosságát jelzi, hogy a mikve használatának módja feletti viták Magyarországon még a XIX. században is fellángoltak 2. A pesti –tehát nem a budapesti – mikvék történetét Büchler Sándor történeti összefoglalójára támaszkod­va 1807. január 25-ével kezdhetjük, amikor a közösség tagjai – akik még a városi tilalom miatt nem alkothatnak zsidó hitközséget – elhatározták egy mikve felépítését 3 . Ek ­kor már (legalább) két gyülekezeti tér szolgálta a zsidó vallásgyakorlat céljait Pesten, mindkettő a Király utcá­ban, s az egyik az Orczy bárók hatalmas bérházában, az ún. Orczy-házban. Ez az épület volt a pesti zsidóság első Az Orczy-ház Klösz György felvételén, 1890 1 „IV. Béla uralkodása idején Izsák ben Mózes bécsi tudós elvetődött Budára és Esztergomba, ahol hitsorsosai megkérdezték, vajon a két város melegforrásaiban megfürödhetnek-e a nők menstruatio után. Kételkedtek, hogy a melegforrások éppúgy megfelelnek-e a rituális szabályoknak, mint a hidegek. A rabbi megengedte, hogy «Budun» zsidó asszonyai a „thermákat”, a meleg fürdőket is használhassák.” Forrás: Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867­ig. IMIT, 1901. 27. o. [Egyéb hivatkozás: Jichak ben Mose, (1180–1250): Or záruá. Shlomo J. Spitzer–Komoróczy Géza: Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686 ­ig 159. oldal]; 2 Vö. a zentai fürdő feletti 1817-es vitát. Magyar ­zsidó Szemle 15. 1898/4. szám. Dr. Kohn Sámuel: Kohn Schwerin Götz . 306-307. o. egység | 2021 FEBRUÁR 16 egység | 2021 FEBRUÁR 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom