Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-02-01 / 139. szám

2021 FEBRUÁR | egység 17 TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT bázisa; az épületben zsinagóga, rabbilakás, számtalan raktár, kóser kifőzés és zsidó könyvesbolt is volt, így logikus, hogy a fürdőt is e tájon keressük, különösen éppen ebben az épületben. Egy nosztalgikus Orczy-ház leírás, nem is egy, de két mikvéről ad – teljesen téves – információkat. 4 Az Orczy-ház életéről szóló legkorábbi részletes le­írást Franz Schams műve hozza 1821-ből: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Schams a város tanácsnokaként nem tud rituális fürdőről sem az Orczy-házban, sem másutt (91.o.). Pár évvel később 1824 májusában Wahrmann Izrael Pest első hivatalos rab ­bija (1755–1826) azt írja levélben Efrájim Zálmán Már ­guliesznek (1762–1828), aki híres rabbi és bankár volt Brodyban, hogy „itt Pesten sok ember jár a hídon, ami a Dunán van, fürdeni Ofen (Buda) meleg forrásaiba. A nők is odajár­nak rituális fürdésre (hisz még nincs nekünk telkünk itt megfelelő mikvét létrehozni)” 5. és hozzáteszi: „B. Orczy Házában a Király útzában az idén építődtek Ferdők, mellyekbe a viz egy most készitendő Arteziai kútból fog­eredni”8. Patacsich egyértelmű: a Két Szerecsen utcába (2 Mo­hren gasse) járnak a zsidók, feltehetőleg azért, mert e für­dőben 1831-re biztosan megteremtették a rituális fürdő feltételeit; és a befejezéshez közel áll a fürdőépítés az Orczy-házban is. Az Orczy-ház (második) jelentős bővítése 1829/1830 fordulóján ment végbe. Ennek tervező-vezetője Zo­fahl Lőrinc (Laurentz) volt. Ennek során elbontották az épület egyik szárnyát, de újabb emeletet húztak a középső, összekötő szárnyra, megduplázva a régi zsi­nagóga befogadóképességét, és a korábbi festőiskolát kibővítve kialakították a soknevű „modernek templo­mát”, a Chortempel-t avagy a Kultusztemplomot. Így immár jo gosan állapítja meg Patacsich (15. o.): „Báró Orczy háza a Király Utzában, mellyben az ujonnan készült Ferdő, és 2. SidóSinagóga találtatik, lakja most 284. lélek”. A Der Fremdeim Pesth című 1833-as kötet szerzője, August Tekusch viszont egyértelműen hangsúlyozza, hogy a Két Szerecsen (2 Mohrengasse) 857. szám alá a Meszetits fürdőbe járnak a zsidók9 , az Orczy-ház ­beli fürdőről pedig 1833-ban jövő időben beszél. Más is éppen 1830-ra teszi az artézi kutak fúrását10 az Orczy-házban, ahol viszont balul sült el a próba, 200 méter mélyen eltörött a vizet kereső fúró11 . De meg kell jegyeznünk azt is, hogy a mikve kialakításához természetes (forrás- vagy eső-) víz szükséges, és nem kell artézi kutat fúrni hozzá. Az biztos, hogy egy időben működött fürdő az Or­czy-házban, ám az nem tudható, hogy mikve volt-e ott és a fürdő pontos helyét sem ismerjük. Van olyan felte­vés is, hogy a mikve közvetlenül a zsinagóga alatt12 , a földszinten volt, de ezt egy irat meggyőzően cáfolta13 : a zsinagóga alatt istállók voltak. Az 1833 és 1837 között átadott Orczy-féle fürdő 1837-es állapotáról azt tudjuk meg, hogy a Donauzeile-ben A következő fontos adatközlő Patacsich Jósef – „Sz. K. Pest Városa Irno­ki Hivatal Expeditora” –, aki egy évtizeddel később, 1831-ben jelentette meg sa­ját költségen Pest leírását 6. Schams művéhez képest a szerző nem csupán érdekes útikönyvet írva akart szóra­koztatni, hanem részletes városi statisztikákat is kö­zölt. A város leírása annyira népszerű volt, és Pest-Buda iránti érdeklődés olyan ma­gas, hogy két év múlva meg­jelent e mű németül Carl Pa­tisz7 fordításában, Landerer nyomdájából. Patacsich megemlíti könyvének ’Ferdők’ fejeze­tében (57.o.), hogy 3 Id. mű. 391. o.; 4 „Negyvennyolc lakás volt benne, 140 szoba, mint a beköltöző zsidók mondták, egész steil - városka. Rabbi, szülésznő, Visó Mártonné műhelye (aki parókát készített a zsidó asszonyoknak, de hajjal is kereskedett), két rituális fürdő, imaház, kóser mészáros, patika, hullamosó, üzletek benn az emeleteken, raktárak lenn az udvar körül, mélyükön toll, rongy, szaru, gubacs, cukor, feketebors, vászon, halina, bőr, ragasztó. Büdös volt. De az egyik udvarban, a raktárak előtt ifjak zsönögtek, mert itt tartotta a rabbi a tóramagyarázó előadásait.” Sárközi Mátyás: A Király utcán végestelen-vé­gig. Holmi, 2005. 17. évf. 9. szám, 1075.o.; 5 Megjelent könyvében, Bét Efrájim responsum EH tinjáná 27. fejezet po kezdetű bekezdés. A levélnek nincs dátuma. Írásának idejére csupán következtethetünk abból, hogy ez egy válaszlevél Márguliesz rabbi 1824. február 17-én kelt levelére (uo. 26. fejezet), amiről azt írja Wahrmann rabbi jelen levelében, hogy „már majdnem egy negyed éve, hogy megkaptam levelét”. (Forrásközlő: Oberlander Báruch); 6 Patacsich Jósef: Szabad Királyi Pest Városának Leírása . Pest, 1831.; 7 Beschreibung der königlichen Freistadt Pest . Carl Patisz, 1833.; 8 Patacsich, id. mű 58. o.; 9 August Tekusch: Der Fremde im Pesth und der Pesther in der Vaterstadt . 1833. Jos. Eggenberger Buchhandlung. 22. o.; 10 Fővárosi Lapok 1876. 09. 14. 990. o.; 11 „Hazánkban a földfúró alkalmazásáról az első tudomást birjuk azon fúrás által, mely Pesten az Orczy-féle házban 1830-ban indíttatott meg, de eredményhez nem vezetett, mivel 660 lábnyi mélységben a fúró eltört és többé kihúzni nem lehetett.” A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 14. évfolyam, 1880. 1. szám Zsigmondy Béla: A talajfúrásról . 28. o.; 12 Az Orczy-ház zsinagógája az első emeleten volt, és az 1830-as emelet ­ráépítéssel lett kétszintes, és a második szinten volt a zsinagóga női karzata, és ekkor emelték a mellette lévő második, kisebb zsinagógát, azt azonnal kétszintesnek építve.; 13 Nádas Sándor: Orczy ­ház. Lantos Magazin, 1930. február 15-i cikke azt állítja, hogy a középső szárny földszintjén volt a fürdő, a zsinagóga alatt. De ezt egy korabeli panasz cáfolja: „megvizsgálták a templomokat és megállapították, hogy alattuk istállók és mészárszékek vannak”. „Meszetits Ferdője a két szerecsen útzában ezen Ferdőben leginkább Sidók járnak”, 2021 FEBRUÁR | egység 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom