Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-09-01 / 146. szám
2021 SZEPTEMBER | egység 23 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO től áthatva, és annak kedvezve –, a templom bezáratása, amely elhatározásán semmilyen körülmények között nem volt hajlandó változtatni. Ezt követően nem fordított gondot a templom állagának megóvására. Ha a tetőn eltört egy cserép vagy betört egy ablak, azt nem csináltatták meg, így az eső eláztatta a helyiséget, a betört ablakokon berepült madarak pedig beszennyezték.” 19 1965-től – legalábbis ez volt az első év, ahol az Új Élet ben találunk utalást erre – a nagyünnepeket a Wesselényi utcai Hősök Templomában tartották meg, de a komplexum utcai bérházának első emeletén kialakított imaházat még két évtizedig használták. A Rumbach utcai imaház imaidői megegyeztek a Kazinczy utcai orthodox nagyzsinagógáéval, vagyis a péntek esti kábálát sábát tíz perccel a gyertyagyújtás után kezdődött.20 Az Új Élet 1986. április 1-jei számától kezdve viszont eltűnt a Rumbach, helyette az imarendek alatt az alábbi tájékoztató jelent meg: „A volt Rumbach utcai zsinagóga hívei a Hősök templomában imádkoznak.” Ugyanekkortól a Dohány templommal egy időben kezdték a pénteki imákat, viszont a szombat reggeli Istentisztelet kezdete megmaradt 7:15, az általánosabb 9–10 órával szemben, illetve sábesz délutánonként továbbra is megtartották a sálesüdesz eket. 21 Alig egy évvel később, miután 1987. január 20-án felavatták a Wesselényi utca 7.-ben a neológ hitközség Talmud-Tóráját, egyben új imaházát, akkortól kezdve ott imádkoztak a Rumbach egykori hívői, mely valószínűleg otthonosabb környezet volt nekik, hiszen több tárgy, mint 1 Haraszti György, „A Rumbach utcai zsinagóga és hívei”, in: Müller, Ines, A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga . Budapest: MTA Judaisztikai Ku tatócsoport, 1993. 113–114. A továbbiakban: Haraszti, 1993.; 2 „Gottschall Jakab”, Uj Élet , 1965. 21. évf. 2. szám, 4.; 3 Guttmann Béla, „Bach mann Jakab”, Egyenlőség , 1905. 24. évf. 19. szám, 9–10.; 4 Mardochai Hajehudi, „Hirek – Egyszerüen csoda!”, Egyenlőség , 1905. 24. évf. 34. szám, 10.; 5 „Hirek – »Egyszerüen csoda«”, Egyenlőség , 1905. 24. évf. 51. szám, 13–14.; 6 „Hirek – A kántorkérdés”, Egyenlőség , 1906. 25. évf. 3. szám, 11.; 7 „Hirek – A Rombach-utcai főkántor”, Egyenlőség , 1906, 25. évf. 5. szám, 11–12.; 8 „Napi hirek – Tkats Izráel főkántor magyar állampolgár”, Pesti Hirlap, 1909. 31. évf. 7. szám, 12.; 9 „Napi hirek – Takács Izrael főkántor és a háború”, Pesti Hirlap , 1916. 38. évf. 191. szám, 11.; 10 „Fodor hangversenyiroda – Tkáts Izráel főkántor...”, Budapesti Hirlap , 1926. 46. évf. 13. szám, 17.; 11 „Az ünnepek alatt”, Egyenlőség , 1927. 46. évf. 41– 42. szám, 4.; 12 László Zsigmond, „Abrahamsohn Manó emlékezete”, Új Élet , 1971. 26. évf. 2. szám, 5.; 13 „Felavatták a »Lederer Sándor Beth Hamidrás–t«”, Egyenlőség , 1925. 44. évf. 48. szám, 11.; 14 Gimel, „Egy neológ »bész-hamidros«”, Zsidó Ujság , 1925. 1. évf. 8. szám, 11.; 15 Palás ti László, „Hogyan küldött a halálba a KEOKH 30000 magyar zsidót”, Új Élet , 1976. 31. évf. 5. szám, 5.; 16 Haraszti, 1993: 114.; 17 „Hírek – Halálozás”, Uj Élet , 1961. 17. évf. 6. szám, 6.; 18 Siklós Dezső, „Emlékezés dr. Fischer Benjámin főrabbira”, Új Élet , 1979. 34. évf. 5. szám, 2.; 19 „In memoriam »Rumbach«”, Új Élet , 1993. 48. évf. 17. szám, 3.; 20 Az utolsó ilyen: „A zsinagóga naptára – Imaidők”, Új Élet , 1986. 41. évf. 6. szám, 4.; 21 „A zsinagóga naptára”, Új Élet , 1986. 41. évf. 8. szám, 4.; 22 „Talmud Tóra központ avatása”, Új Élet , 1987. 42. évf. 3. szám, 3.; 23 „A Budapesti Izraelita Hitközség közgyűlése”, Új Élet , 1988. 43. évf. 23. szám, 2. például a szidrákat mutató tábla is korábbi zsinagógájukból származott.22 Majd a rumbachosok lassan feloldódtak a Dohány utcai közösségben. A RUMBACH JELENLEG Az épületegyüttes a közösség kiköltözését követően üresen pusztult tovább egészen 1988-ig, amikor a hitközség a neológ rabbinátus „bánatára” és tudta nélkül eladta.23 Az új tulajdonos, az Alba Regia Építési Vállalat pozitív hozadéka lett, hogy a cég állagmegóvó munkálatokat végzett az épületen. A zsinagóga 1994-ben az államhoz került, akik 2000-ben megpróbálták eladni, azonban az árverés sikertelennek bizonyult. Ezután kezdődtek újból tárgyalások a zsinagóga tulajdonjogáról, melynek végezetéül a Budakeszi út 32. alatt lévő, egykori zsidó menház villaépületének cseréjével a Mazsihisz visszakapta a Rumbachot. Azonban ezt a hosszú időn át fennálló cserelehetőséget csak akkor fogadták el, amikor az EMIH vételi ajánlatot tett az épületre. 2004-ben összesen 400 millió forintot kínáltak fel az épületért, azonban a Mazsihisz mindent elkövetett azért, hogy a Rumbach zsinagóga vallási funkcióját az EMIH ne állíthassa vissza. Sajnos az elmúlt majdnem két évtized bebizonyította, hogy a Mazsihisz vezetését nem éppen az motiválta, hogy a zsinagóga szakrális jellegét minél előbb ők állíthassák vissza... Végül hosszadalmas tervezés után 3,2 milliárdos állami támogatásból 2020-ra megújult az egész épületkomplexum. A távvezérléssel aknába süllyeszthető tóraolvasó-emelvény szinte páratlan megoldás, mely lehetővé teszi a zsinagóga szakrális használata mellett, hogy koncerteket vagy más kulturális jellegű programokat is tartsanak itt. A zsinagóga hasznosításáról néhány bonmot-tól eltekintve nem ismerünk kialakult koncepciót, bár számos riport és írás készült az épülettel kapcsolatban, valahogy az öröm mellett hiányérzet marad az emberben. Az ünnepélyes avatás végül június 10-én volt, melyről valamilyen furcsa okból kifolyólag a széles közönség alig egy nappal korábban értesülhetett, ekkor derült ki, hogy a zsinagóga „vallási vezetője” Deutsch Péter, a Bethlen téri zsinagóga rabbija lett, aki az újraavatáson levezette az első mincha-imát is, melyet azóta már több közösségi Istentisztelet is követett, azonban erről mindenki számára elérhető információval egyelőre nem rendelkezünk. Adja az Örökkévaló, hogy az egykori Rumbach közösség emlékéhez méltó módon használják ki az eredeti pompájában helyreállított zsinagógai teret! FOTÓ: CSEH VIKTOR
