Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-09-01 / 146. szám

KILE | KÖZÖSSÉG egység | 2021 SZEPTEMBER 24 mal is: visszakerült a börtönbe, és abban az időben, ha bárki megkérdezte volna tőlem, azt mondtam volna, hogy muszlim vagyok. Aztán az utcára kerültem, 13 éves koromban kirúgtak az iskolából; alternatív helyekre kellett járnom dühkezelé­si foglalkozásokra. GOSPEL ÉS HIP-HOP – Hogyan lehet kikerülni a bajból, ha csak olyan emberekkel vagyunk kö­rülvéve, akik bajkeverők? – Isten mindig rajtam tartotta a kezét, soha nem engedett túl messzire menni. Az utolsó iskolai napjaim egyikén este rohangáltunk a városban, betörtünk egy pár ablakot a kör­nyéken, és a rendőrség elől menekültünk. Sok barátom ná­lunk aludt aznap este, és az egyikük zoknija kigyulladt, mert egy lámpán felejtette. Súlyos asztmám volt, és arra éb­redtem, hogy a ház tele van füsttel. Őrületesen köhögtem. Kirohantunk a házból, és pár percen belül láttuk, hogy az egész ház lángokban áll. Az anyám ott ült és sírt, hallot­tam, hogy az ablakok üvegei betörnek a hőtől. Azután az éjszaka után a nagymamámnál voltam, és őrült pánikrohamot kaptam. Valahogy Isten sosem enged­te, hogy túl messzire menjek. Szóval, még abban az év­ben elkezdtem járni egy hip-hop programra a Union Gos­pel Missionbe, egy keresztény szervezetbe, mert volt egy zenei programjuk, ami az én módszerem volt arra, hogy kiadjam magamból a dühömet, kifejezzem magam és ha­sonlók. Mindig is szerettem a zenét, és ekkorra már volt is néhány dalom. Ez a hely valóban biztonságos menedékké vált számom­ra. Sok bajból kihúzott azáltal, hogy más társasággal lóg­tam és egészséges kapcsolatokat láttam, ellentétben azzal, aminek korábban ki voltam téve. Az ottlét megnyitotta előt­tem egy új élet lehetőségét, azt, hogy nem kell feltétlenül olyan környezetben lennem, mint ahol felnőttem. Végül elmentem egy keresztény misszionárius táborba, ahol ifjú misszionárius lettem, és elkezdtem dolgozni a táborokban, programokat szervezni, segíteni a táborok vezetésében. Úgy 15-16 éves lehettem, amikor volt egy megvilágoso­dási pillanatom, úgy éreztem, hogy komolyan változtat-SEATTLE 98118 – Az ön története meglehetősen egyedi. Damian Jamohl Black néven szü­letett Seattle-ben. Hogyan került az izraeli Bét Semesbe, egy gyönyörű csa­láddal és egy teljesen új vallással és életmóddal? – A bűnözés és a drogok környezetében nőttem fel; 9 éve­sen füvet szívtam, 12 évesen már árultam, és egy utcai ban­dával randalíroztunk. Tanúja voltam például annak, ahogy a mostohaapám hazajött a barátaival egy lövöldözésből, és mindenkinek golyó ütötte sebei voltak. Emlékszem, egy barátja meg is halt az egyik ilyen eset után. Gyakran ébred­tem arra gyerekként, hogy szüleim ki vannak ütve, az asz­talon kilónyi drog és kokain van. – Egy interjúban azt mondta, hogy Seattle egy olyan negyedében nőtt fel, ahol ortodox zsidók éltek. Azt gondolnám, hogy a drogok kevésbé jelente­nek problémát egy ilyen környezetben. – Nem feltétlenül, nézze meg New Yorkot. A zsidó közös­ségek gyakran közel vannak az ilyen, más jellegű közössé­gekhez. A 98118, a seattle-i irányítószám, ahol laktunk, a legkomplexebb környék az Egyesült Államokban. Minden nap egy zsinagóga mellett sétáltam el iskolába menet. Az előtt a súl előtt, amelyben később a betérésem zajlott. Ez egy szefárdi zsinagóga volt. – Tudott valamit a zsidókról abban az időben? – Nem, kivéve, hogy szombaton jártak „templomba”, ami­kor az utcákat elárasztották a fekete öltönyben sétáló em­berek. De a családomban soha nem volt antiszemitizmus, egyszerűen soha nem kerültek szóba a zsidók. Ami segített abban, hogy nem fertőződtem meg káros nézetekkel. Leg­alábbis nem ezen a téren. A vallással először nagyapám is­mertetett meg, aki szunnita muszlim volt, így először az iszlámot ismertem meg. Ő egyébként a börtönben tért át az iszlámra; élete nagy részét ugyanis ott töltötte. Feltételesen szabadlábra helyezték, de csak egy évre, és mielőtt vissza­ment volna, hozzánk költözött. Naponta ötször imádkoz­tam vele, ő vitt el a mecsetbe is. Nagy tudású volt; nagyon okos. Élete vége felé még könyvet is írt az életéről. Az em­ber a környezete terméke lesz, intézményesül, és belera­gad egy gondolkodás- és életmódba. Így volt nagyapám­„Isten mindig rajtam tartotta a kezét, soha nem engedett túl messzire menni” Nissim Black valóban alulról jött. Drogdíler-családjából kalandos úton, az iszlá mon és a kereszténységen keresztül érkezett az ortodox zsidósághoz, ma a legis mer­tebb fekete-zsidó rapper, aki tehetségét Isten és a zsidóság szolgálatába állítot ta. A ma Izraelben élő hászid rapperrel Megyeri A. Jonatán beszélgetett. FOTÓK: DEMECS ZSOLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom